Zsoltárok 50
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
Een psalm van Asaf. De God der goden, de HEERE spreekt, en roept de aarde, van den opgang der zon tot aan haar ondergang.
2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
Uit Sion, de volkomenheid der schoonheid, verschijnt God blinkende.
3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
Onze God zal komen en zal niet zwijgen; een vuur voor Zijn aangezicht zal verteren, en rondom Hem zal het zeer stormen.
4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
Hij zal roepen tot den hemel van boven, en tot de aarde, om Zijn volk te richten.
5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
Verzamelt Mij Mijn gunstgenoten, die Mijn verbond maken met offerande!
6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
En de hemelen verkondigen Zijn gerechtigheid; want God Zelf is Rechter. (Sela)
7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
Hoort, Mijn volk! en Ik zal spreken; Israel! en Ik zal onder u betuigen; Ik, God, ben uw God.
8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
Om uw offeranden zal Ik u niet straffen, want uw brandofferen zijn steeds voor Mij.
9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
Ik zal uit uw huis geen var nemen, noch bokken uit uw kooien;
10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
Want al het gedierte des wouds is Mijn, de beesten op duizend bergen.
11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
Ik ken al het gevogelte der bergen, en het wild des velds is bij Mij.
12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
Zo Mij hongerde, Ik zou het u niet zeggen; want Mijn is de wereld en haar volheid.
13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
Zou Ik stierenvlees eten, of bokkenbloed drinken?
14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
Offert Gode dank, en betaalt den Allerhoogste uw geloften.
15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
En roept Mij aan in den dag der benauwdheid; Ik zal er u uithelpen, en gij zult Mij eren.
16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
Maar tot den goddeloze zegt God: Wat hebt gij Mijn inzettingen te vertellen, en neemt Mijn verbond in uw mond?
17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
Dewijl gij de kastijding haat, en Mijn woorden achter u henenwerpt.
18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
Indien gij een dief ziet, zo loopt gij met hem; en uw deel is met de overspelers.
19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
Uw mond slaat gij in het kwade, en uw tong koppelt bedrog.
20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
Gij zit, gij spreekt tegen uw broeder; tegen den zoon uwer moeder geeft gij lastering uit.
21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
Deze dingen doet gij, en Ik zwijg; gij meent, dat Ik te enenmale ben, gelijk gij; Ik zal u straffen, en zal het ordentelijk voor uw ogen stellen.
22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
Verstaat dit toch, gij godvergetenden! opdat Ik niet verscheure en niemand redde.
23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
Wie dankoffert, die zal Mij eren; en wie zijn weg wel aanstelt, dien zal Ik Gods heil doen zien.
