Zsoltárok 5
1 A karmesternek, a Nechílótra. Zsoltár Dávidtól. Szavaimra figyelj, Örökkévaló, ügyelj elmélkedésemre.
Dem Musikmeister, zu Flöten. Ein Psalm Davids. Höre meine Worte, Jahwe, vernimm mein Seufzen!
2 Figyelmezz fohászom szavára, királyom és Istenem, mert hozzád imádkozom.
Merke auf mein lautes Schreien, mein König und mein Gott, denn zu dir bete ich.
3 Örökkévaló, reggel halljad szavamat, reggel folyamodom hozzád és reménykedem.
Jahwe, in der Frühe wollest du meine Stimme hören; in der Frühe rüste ich dir zu und schaue aus.
4 Mert nem gonoszságot kedvelő Isten vagy, nem időzhet nálad, a ki rossz.
Denn du bist nicht ein Gott, der an Frevel Wohlgefallen hat; wer böse ist, darf bei dir nicht weilen.
5 Nem állhatnak meg kevélykedők szemeid előtt, gyűlölöd mind a jogtalanság cselekvőit.
Übermütige bestehen nicht vor deinen Augen; du hassest alle Übelthäter.
6 Elveszíted a hazugság beszélőit, vérontás és csalás emberét útálja az Örökkévaló.
Du bringst die Lügner um; die Blutgierigen und die Betrüger verabscheut Jahwe.
7 De én szereteted bőségében bemegyek házadba, leborulok szent templomod felé a te félelmedben.
Ich aber darf ob deiner großen Huld in dein Haus eingehen, darf in der Furcht vor dir mich niederwerfen vor deinem heiligen Tempel.
8 Örökkévaló, vezess engem igazságodban meglesőim miatt, tedd egyenessé előttem utadat!
Jahwe, leite mich nach deiner Gerechtigkeit um meiner Feinde willen; ebne vor mir deinen Weg!
9 Mert nincs szájukban, a mi őszinte, belsőjük veszedelem; nyitott sír a torkuk, nyelvüket simává teszik.
Denn in ihrem Mund ist nichts Gewisses; ihr Inneres ist Verderben. Ein offenes Grab ist ihre Kehle, mit ihrer Zunge heucheln sie.
10 Bűnhődtesd őket, Isten, essenek el az ő tanácsaik miatt; bűntetteik sokasága miatt taszítsd el őket, mert engedetlenkedtek irántad.
Sprich sie schuldig, o Gott! Mögen sie zu Falle kommen ob ihrer Anschläge! Ob der Menge ihrer Übertretungen stoße sie hinweg, denn sie haben sich wider dich empört!
11 S örülnek majd mind a benned menedéket keresők, örökké ujjonganak, megoltalmazod őket és vigadnak benned, a kik nevedet szeretik.
Aber freuen mögen sich alle, die bei dir Zuflucht suchen; ewig mögen sie jubeln, da du sie beschirmst, und frohlocken mögen um deinetwillen, die deinen Namen lieben.
12 Mert te megáldod az igazat; Örökkévaló, kegyeddel, mintegy paizszsal, környezed.
Denn du segnest die Frommen, Jahwe; du umgiebst sie mit Huld, wie mit einem Schilde.
