Zsoltárok 5

1 A karmesternek, a Nechílótra. Zsoltár Dávidtól. Szavaimra figyelj, Örökkévaló, ügyelj elmélkedésemre.

Voor muziekbegeleiding: met fluiten. Een psalm van David. Jahweh, hoor naar mijn roepen, Let op mijn zuchten;

2 Figyelmezz fohászom szavára, királyom és Istenem, mert hozzád imádkozom.

Luister naar mijn schreien, Mijn Koning en God.

3 Örökkévaló, reggel halljad szavamat, reggel folyamodom hozzád és reménykedem.

Want tot U richt ik mijn bede, o Jahweh, Reeds in de vroegte hoort Gij mijn smeken; ‘s Morgens leg ik het voor U neer, En zie vertrouwend naar U op.

4 Mert nem gonoszságot kedvelő Isten vagy, nem időzhet nálad, a ki rossz.

Gij zijt geen God, wien de boosheid behaagt, Nooit is de zondaar U welkom;

5 Nem állhatnak meg kevélykedők szemeid előtt, gyűlölöd mind a jogtalanság cselekvőit.

Geen goddeloze mag Voor uw ogen verschijnen! Gij haat al wie ongerechtigheid pleegt,

6 Elveszíted a hazugság beszélőit, vérontás és csalás emberét útálja az Örökkévaló.

En leugenaars richt Gij te gronde; De man van bloed en bedrog Is een afschuw voor Jahweh.

7 De én szereteted bőségében bemegyek házadba, leborulok szent templomod felé a te félelmedben.

Maar door uw grote genade Mag ìk uw huis binnengaan, En naar uw heilige tempel gericht, U vol eerbied aanbidden.

8 Örökkévaló, vezess engem igazságodban meglesőim miatt, tedd egyenessé előttem utadat!

Geleid mij, o Jahweh, Naar uw gerechtigheid; En om wille van die mij belagen, Baan mij de weg voor uw aanschijn.

9 Mert nincs szájukban, a mi őszinte, belsőjük veszedelem; nyitott sír a torkuk, nyelvüket simává teszik.

Neen, in hun mond is geen waarheid, En hun hart is bedorven; Een open graf is hun keel, Ze huichelen met hun tong.

10 Bűnhődtesd őket, Isten, essenek el az ő tanácsaik miatt; bűntetteik sokasága miatt taszítsd el őket, mert engedetlenkedtek irántad.

Laat ze boeten, o God, Aan eigen sluwheid te gronde gaan; Stoot ze weg om hun talrijke zonden, Want ze zijn weerbarstig tegen U.

11 S örülnek majd mind a benned menedéket keresők, örökké ujjonganak, megoltalmazod őket és vigadnak benned, a kik nevedet szeretik.

Dan verheugen zich allen, Die tot U vluchten; Jubelen eeuwig, Daar Gij ze beschermt; En juichen in U, Die uw Naam beminnen.

12 Mert te megáldod az igazat; Örökkévaló, kegyeddel, mintegy paizszsal, környezed.

Want Gij zegent den rechtvaardige, Jahweh; Als een schild dekt hem uw liefde.