Zsoltárok 49
1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Halljátok ezt, mind a népek, figyeljetek, mind a világ lakói,
もろもろの民よきけ賤きも貴きも富るも貧きもすべて地にすめる者よ なんぢらともに耳をそばだてよ
2 ember fiai is, férfi fiai is, egyaránt gazdag és szűkölködő!
もろもろの民よきけ賤きも貴きも富るも貧きもすべて地にすめる者よ なんぢらともに耳をそばだてよ
3 Szájam bölcseséget beszél és szívem gondolata értelem.
わが口はかしこきことをかたり わが心はさときことを思はん
4 Példázatnak hajtom oda fülemet, hárfa mellett nyitom meg rejtvényemet.
われ耳を喩言にかたぶけ琴をならしてわが幽玄なる語をときあらはさん
5 Miért féljek bajnak napjaiban, mikor bűn környez sarkaimon
わが踵にちかかる不義のわれを打圍むわざはひの日もいかで懼るることあらんや
6 A kik vagy onukban bíznak s nagy gazdagságukkal dicsekszenek –
おのが富をたのみ財おほきを誇るもの
7 testvérét megváltani nem váltja meg senki, nem adhatja Istennek a váltságdíjat.
たれ一人おのが兄弟をあがなふことあたはず之がために贖價を神にささげ
8 Hisz drága volna saját lelkük megváltása – abban is hagyja örökre –
之をとこしへに生存へしめて朽ざらしむることあたはず（霊魂をあがなふには費いとおほくして此事をとこしへに捨置ざるを得ざればなり）
9 hogy tovább élne, mindétig, nem látná a vermet.
之をとこしへに生存へしめて朽ざらしむることあたはず（霊魂をあがなふには費いとおほくして此事をとこしへに捨置ざるを得ざればなり）
10 Bizony, látja! Bölcsek meghalnak, balga és oktalan egyaránt elvesznek és másokra hagyják vagyonukat.
そは智きものも死 おろかものも獣心者もひとしくほろびてその富を他人にのこすことは常にみるところなり
11 Belső gondolatuk: házaik örökre megmaradnak, lakásaik nemzedékre meg nemzedékre; nevükkel nevezték meg a. földeket.
かれら竊におもふ わが家はとこしへに存りわがすまひは世々にいたらんと かれらはその地におのが名をおはせたり
12 De az ember az ő dicsőségében nem marad meg, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
されど人は譽のなかに永くとどまらず亡びうする獣のごとし
13 Ez az útjuk az ő balgaságuk; utánuk is lesznek, kik beszédjüket kedvelik. Széla.
斯のごときは愚かなるものの途なり 然はあれど後人はその言をよしとせん (セラ)
14 Mint juhokat, az alvilágba tették, a halál legelteti őket; majd uralkodnak rajtuk reggelre az egyenesek, és alakjukat elenyészteti az alvilág, hogy hajlékuk se legyen. (Sheol h7585)
かれらは羊のむれのごとくに陰府のものと定めらる 死これが牧者とならん直きもの朝にかれらををさめん その美容は陰府にほろぼされて宿るところなかるべし (Sheol h7585)
15 Ámde Isten megváltja lelkemet az alvilág hatalmától, mert magához vesz engem. Széla. (Sheol h7585)
されど神われを接たまふべければわが霊魂をあがなひて陰府のちからより脱かれしめたまはん (セラ) (Sheol h7585)
16 Ne félj, midőn meggazdagszik valaki, midőn sokasodik háza dicsősége;
人のとみてその家のさかえくははらんとき汝おそるるなかれ
17 mert holtában nem visz el semmit, nem száll le ő utána dicsősége.
かれの死るときは何一つたづさへゆくことあたはず その榮はこれにしたがひて下ることをせざればなり
18 Bár életében önnönmagát áldja, és magasztalnak téged, midőn jót teszel magaddal:
かかる人はいきながらふるほどに己がたましひを祝するとも みづからを厚うするがゆゑに人々なんぢをほむるとも
19 odajutsz őseid nemzedéhéhez, kik örökre nem látnak világosságot.
なんぢ列祖の世にゆかん かれらはたえて光をみざるべし
20 Ember az ő dicsőségében, de értelem hiján, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
尊貴なかにありて暁らざる人はほろびうする獣のごとし
