< Zsoltárok 49 >
1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Halljátok ezt, mind a népek, figyeljetek, mind a világ lakói,
Hear this, all you people; give ear, all you inhabitants of the world:
2 ember fiai is, férfi fiai is, egyaránt gazdag és szűkölködő!
Both low and high, rich and poor, together.
3 Szájam bölcseséget beszél és szívem gondolata értelem.
My mouth shall speak of wisdom; and the meditation of my heart shall be of understanding.
4 Példázatnak hajtom oda fülemet, hárfa mellett nyitom meg rejtvényemet.
I will incline my ear to a parable: I will open my dark saying on the harp.
5 Miért féljek bajnak napjaiban, mikor bűn környez sarkaimon
Why should I fear in the days of evil, when the iniquity of my heels shall compass me about?
6 A kik vagy onukban bíznak s nagy gazdagságukkal dicsekszenek –
They that trust in their wealth, and boast themselves in the multitude of their riches;
7 testvérét megváltani nem váltja meg senki, nem adhatja Istennek a váltságdíjat.
None of them can by any means redeem his brother, nor give to God a ransom for him:
8 Hisz drága volna saját lelkük megváltása – abban is hagyja örökre –
(For the redemption of their soul is precious, and it ceases for ever: )
9 hogy tovább élne, mindétig, nem látná a vermet.
That he should still live for ever, and not see corruption.
10 Bizony, látja! Bölcsek meghalnak, balga és oktalan egyaránt elvesznek és másokra hagyják vagyonukat.
For he sees that wise men die, likewise the fool and the brutish person perish, and leave their wealth to others.
11 Belső gondolatuk: házaik örökre megmaradnak, lakásaik nemzedékre meg nemzedékre; nevükkel nevezték meg a. földeket.
Their inward thought is, that their houses shall continue for ever, and their dwelling places to all generations; they call their lands after their own names.
12 De az ember az ő dicsőségében nem marad meg, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
Nevertheless man being in honor stays not: he is like the beasts that perish.
13 Ez az útjuk az ő balgaságuk; utánuk is lesznek, kik beszédjüket kedvelik. Széla.
This their way is their folly: yet their posterity approve their sayings. (Selah)
14 Mint juhokat, az alvilágba tették, a halál legelteti őket; majd uralkodnak rajtuk reggelre az egyenesek, és alakjukat elenyészteti az alvilág, hogy hajlékuk se legyen. (Sheol )
Like sheep they are laid in the grave; death shall feed on them; and the upright shall have dominion over them in the morning; and their beauty shall consume in the grave from their dwelling. (Sheol )
15 Ámde Isten megváltja lelkemet az alvilág hatalmától, mert magához vesz engem. Széla. (Sheol )
But God will redeem my soul from the power of the grave: for he shall receive me. (Selah) (Sheol )
16 Ne félj, midőn meggazdagszik valaki, midőn sokasodik háza dicsősége;
Be not you afraid when one is made rich, when the glory of his house is increased;
17 mert holtában nem visz el semmit, nem száll le ő utána dicsősége.
For when he dies he shall carry nothing away: his glory shall not descend after him.
18 Bár életében önnönmagát áldja, és magasztalnak téged, midőn jót teszel magaddal:
Though while he lived he blessed his soul: and men will praise you, when you do well to yourself.
19 odajutsz őseid nemzedéhéhez, kik örökre nem látnak világosságot.
He shall go to the generation of his fathers; they shall never see light.
20 Ember az ő dicsőségében, de értelem hiján, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
Man that is in honor, and understands not, is like the beasts that perish.