Zsoltárok 49
1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Halljátok ezt, mind a népek, figyeljetek, mind a világ lakói,
Zborovođi. Sinova Korahovih. Psalam. Poslušajte ovo, svi narodi, čujte, svi stanovnici zemlje,
2 ember fiai is, férfi fiai is, egyaránt gazdag és szűkölködő!
vi, djeco puka, i vi, odličnici, bogati i siromašni zajedno!
3 Szájam bölcseséget beszél és szívem gondolata értelem.
Moja će usta zboriti mudrost, i moje srce misli razumne.
4 Példázatnak hajtom oda fülemet, hárfa mellett nyitom meg rejtvényemet.
K poučnoj izreci priklonit ću uho, uz harfu ću izložit' svoju zagonetku.
5 Miért féljek bajnak napjaiban, mikor bűn környez sarkaimon
Što da se bojim u danima nesreće kad me opkoli zloba izdajica
6 A kik vagy onukban bíznak s nagy gazdagságukkal dicsekszenek –
koji se u blago svoje uzdaju i silnim se hvale bogatstvom?
7 testvérét megváltani nem váltja meg senki, nem adhatja Istennek a váltságdíjat.
TÓa nitko sebe ne može otkupit' ni za se dati Bogu otkupninu:
8 Hisz drága volna saját lelkük megváltása – abban is hagyja örökre –
životu je cijena previsoka, i nikada je neće platiti
9 hogy tovább élne, mindétig, nem látná a vermet.
tko želi živjeti dovijeka i ne vidjeti jamu grobnu.
10 Bizony, látja! Bölcsek meghalnak, balga és oktalan egyaránt elvesznek és másokra hagyják vagyonukat.
Jer, i mudri umiru, pogiba i luđak i bezumnik: bogatstvo svoje ostavlja drugima.
11 Belső gondolatuk: házaik örökre megmaradnak, lakásaik nemzedékre meg nemzedékre; nevükkel nevezték meg a. földeket.
Grobovi im kuće zasvagda, stanovi njihovi od koljena do koljena, sve ako se zemlje nazivale imenima njihovim.
12 De az ember az ő dicsőségében nem marad meg, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
Čovjek koji nerazumno živi sličan je stoci koja ugiba.
13 Ez az útjuk az ő balgaságuk; utánuk is lesznek, kik beszédjüket kedvelik. Széla.
Takav je put onih koji se ludo uzdaju, to je konac onih koji uživaju u sreći:
14 Mint juhokat, az alvilágba tették, a halál legelteti őket; majd uralkodnak rajtuk reggelre az egyenesek, és alakjukat elenyészteti az alvilág, hogy hajlékuk se legyen. (Sheol h7585)
Poput stada redaju se u Podzemlju, smrt im je pastir, a dobri njima vladaju. Njihova će lika brzo nestati, Podzemlje će im biti postojbina. (Sheol h7585)
15 Ámde Isten megváltja lelkemet az alvilág hatalmától, mert magához vesz engem. Széla. (Sheol h7585)
A moju će dušu Bog ugrabiti Podzemlju iz pandža i milostivo me primiti. (Sheol h7585)
16 Ne félj, midőn meggazdagszik valaki, midőn sokasodik háza dicsősége;
Ne boj se ako se tko obogati i ako se poveća blago doma njegova:
17 mert holtában nem visz el semmit, nem száll le ő utána dicsősége.
kad umre, ništa neće ponijeti sa sobom, i blago njegovo neće s njime sići.
18 Bár életében önnönmagát áldja, és magasztalnak téged, midőn jót teszel magaddal:
Ako se u životu držao sretnim - “Govorit će se da ti je dobro bilo!” -
19 odajutsz őseid nemzedéhéhez, kik örökre nem látnak világosságot.
i on će doći u skup otaca svojih, gdje svjetlosti više vidjeti neće.
20 Ember az ő dicsőségében, de értelem hiján, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
Čovjek koji nerazumno živi sličan je stoci koja ugiba.
