< Zsoltárok 48 >

1 Ének. Zsoltár Kórach fiaitól. Nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, Istenünk városában, az ő szent hegyén.
En sang, en salme; av Korahs barn. Stor er Herren og høilovet i vår Guds stad, på hans hellige berg.
2 Szép emelkedésű, az egész földnek öröme, Czión hegye — észak hátulján — nagy királynak a vára.
Fagert hever det sig, en glede for all jorden er Sions berg, det ytterste Norden, den store konges stad.
3 Kastélyaiban az Isten megismertette magát mentsvárnak.
Gud er i dens borger, han er blitt kjent som et fast vern.
4 Mert íme, a királyok összejöttek eltüntek egyetemben.
For se, kongene samlet sig, de drog frem tilsammen.
5 Ők láttak, akképen bámultak, megréműltek, elsiettek.
De så, da blev de forferdet; de blev slått med redsel, flyktet i hast.
6 Reszketés fogta el őket ott, vajudás mint a szűlő nőt.
Beven grep dem der, angst som hos en fødende kvinne.
7 Keleti széllel összetörsz Tarsís-hajókat.
Ved østenvind knuste du Tarsis-skib.
8 Ahogy hallottuk, úgy láttuk az Örökkévalónak, a seregek urának városában, Istenünk városában: Isten szilárdítsa azt meg örökre. Széla.
Likesom vi hadde hørt, så har vi nu sett det i Herrens, hærskarenes Guds stad, i vår Guds stad; Gud gjør den fast til evig tid. (Sela)
9 Elképzeltük, Isten, a te kegyedet benn a templomodban.
Vi grunder, Gud, på din miskunnhet midt i ditt tempel.
10 A milyen a neved Isten, olyan a dicséreted, a föld széléig; igazsággal teli a jobbod.
Som ditt navn, Gud, så er din pris inntil jordens ender; din høire hånd er full av rettferdighet.
11 Örűl Czión hegye, újjonganak Jehúda lányai, ítéleteid okából.
Sions berg gleder sig, Judas døtre fryder sig for dine dommers skyld.
12 kerüljétek meg Cziónt, és járjátok körül, számláljátok meg tornyait.
Gå omkring Sion og vandre rundt om det, tell dets tårn!
13 Fordítsátok szíveteket bástyájára, lépdeljetek át kastélyain, azért hogy elbeszéljétek az utóbbi nemzedéknek.
Gi akt på dets voller, vandre gjennem dets borger, forat I kan fortelle derom til den kommende slekt.
14 Mert ez Isten, a mi Istenünk, mindörökké; ő vezérel minket holtiglan.
For denne Gud er vår Gud evindelig og alltid; han skal føre oss ut over døden.

< Zsoltárok 48 >