Zsoltárok 48

1 Ének. Zsoltár Kórach fiaitól. Nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, Istenünk városában, az ő szent hegyén.

He waiata, he himene ma nga tama a Koraha. He nui a Ihowa, kia nui hoki te whakamoemiti ki a ia i te pa o to tatou Atua, i te maunga o tona tapu.

2 Szép emelkedésű, az egész földnek öröme, Czión hegye — észak hátulján — nagy királynak a vára.

Ataahua ana te tairanga o Maunga Hiona, ko ta te ao katoa e koa ai: kei te taha ki te raki te pa o te Kingi nui.

3 Kastélyaiban az Isten megismertette magát mentsvárnak.

E matauria ana te Atua i roto i ona whare papai hei piringa.

4 Mert íme, a királyok összejöttek eltüntek egyetemben.

Na, huihui tahi mai ana nga kingi haere tahi atu ana ratou.

5 Ők láttak, akképen bámultak, megréműltek, elsiettek.

I kite ratou, miharo iho: raruraru ana, hohoro tonu atu.

6 Reszketés fogta el őket ott, vajudás mint a szűlő nőt.

Pa ana te wehi ki a ratou i reira, te mamae, ano he wahine e whanau ana.

7 Keleti széllel összetörsz Tarsís-hajókat.

E wahia ana e koe nga kaipuke o Tarahihi ki te marangai.

8 Ahogy hallottuk, úgy láttuk az Örökkévalónak, a seregek urának városában, Istenünk városában: Isten szilárdítsa azt meg örökre. Széla.

Rite tonu ki ta matou i rongo ai, ta matou i kite ai i roto i te pa o Ihowa o nga mano, i te pa o to tatou Atua: ma te Atua e whakapumau ake ake. (Hera)

9 Elképzeltük, Isten, a te kegyedet benn a templomodban.

I whakaaroaro matou ki tou atawhai, e te Atua, i waenganui o tou temepara.

10 A milyen a neved Isten, olyan a dicséreted, a föld széléig; igazsággal teli a jobbod.

E te Atua, rite tahi ki tou ingoa te whakamoemiti mou, tae noa atu ki nga pito o te whenua: ki tonu tou matau i te tika.

11 Örűl Czión hegye, újjonganak Jehúda lányai, ítéleteid okából.

Kia hari a Maunga Hiona, kia koa nga tamahine a Hura i au whakaritenga.

12 kerüljétek meg Cziónt, és járjátok körül, számláljátok meg tornyait.

Taiawhiotia a Hiona, haere, a kopiko noa mai: taua ona pourewa.

13 Fordítsátok szíveteket bástyájára, lépdeljetek át kastélyain, azért hogy elbeszéljétek az utóbbi nemzedéknek.

Maharatia ona pekerangi, tirohia ona whare papai; hei korerotanga ma koutou ki enei ake whakatupuranga.

14 Mert ez Isten, a mi Istenünk, mindörökké; ő vezérel minket holtiglan.

Ko tenei Atua hoki te Atua mo tatou ake ake: ko ia hei kaiarahi i a tatou a mate noa.