Zsoltárok 48

1 Ének. Zsoltár Kórach fiaitól. Nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, Istenünk városában, az ő szent hegyén.

Een lied, een psalm, voor de kinderen van Korach. De HEERE is groot en zeer te prijzen, in de stad onzes Gods, op den berg Zijner heiligheid.

2 Szép emelkedésű, az egész földnek öröme, Czión hegye — észak hátulján — nagy királynak a vára.

Schoon van gelegenheid, een vreugde der ganse aarde is de berg Sion, aan de zijden van het noorden; de stad des groten Konings.

3 Kastélyaiban az Isten megismertette magát mentsvárnak.

God is in haar paleizen; Hij is er bekend voor een Hoog Vertrek.

4 Mert íme, a királyok összejöttek eltüntek egyetemben.

Want ziet, de koningen waren vergaderd; zij waren te zamen doorgetogen.

5 Ők láttak, akképen bámultak, megréműltek, elsiettek.

Gelijk zij het zagen, alzo waren zij verwonderd; zij werden verschrikt, zij haastten weg.

6 Reszketés fogta el őket ott, vajudás mint a szűlő nőt.

Beving greep hen aldaar aan, smart als van een barende vrouw.

7 Keleti széllel összetörsz Tarsís-hajókat.

Met een oostenwind verbreekt Gij de schepen van Tharsis.

8 Ahogy hallottuk, úgy láttuk az Örökkévalónak, a seregek urának városában, Istenünk városában: Isten szilárdítsa azt meg örökre. Széla.

Gelijk wij gehoord hadden, alzo hebben wij gezien in de stad des HEEREN der heirscharen, in de stad onzes Gods; God zal haar bevestigen tot in eeuwigheid. (Sela)

9 Elképzeltük, Isten, a te kegyedet benn a templomodban.

O God! wij gedenken Uwer weldadigheid, in het midden Uws tempels.

10 A milyen a neved Isten, olyan a dicséreted, a föld széléig; igazsággal teli a jobbod.

Gelijk Uw Naam is, o God! alzo is Uw roem tot aan de einden der aarde; Uw rechterhand is vol van gerechtigheid.

11 Örűl Czión hegye, újjonganak Jehúda lányai, ítéleteid okából.

Laat de berg Sion blijde zijn; laat de dochteren van Juda zich verheugen, om Uwer oordelen wil.

12 kerüljétek meg Cziónt, és járjátok körül, számláljátok meg tornyait.

Gaat rondom Sion, en omringt haar; telt haar torens;

13 Fordítsátok szíveteket bástyájára, lépdeljetek át kastélyain, azért hogy elbeszéljétek az utóbbi nemzedéknek.

Zet uw hart op haar vesting; beschouwt onderscheidenlijk haar paleizen, opdat gij het aan het navolgende geslacht vertelt.

14 Mert ez Isten, a mi Istenünk, mindörökké; ő vezérel minket holtiglan.

Want deze God is onze God eeuwiglijk en altoos; Hij zal ons geleiden tot den dood toe.