Zsoltárok 48

1 Ének. Zsoltár Kórach fiaitól. Nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, Istenünk városában, az ő szent hegyén.

Een lied; een psalm van de zonen van Kore. Groot is Jahweh, hoog geprezen In de stad van onzen God!

2 Szép emelkedésű, az egész földnek öröme, Czión hegye — észak hátulján — nagy királynak a vára.

Lieflijk verheft zich zijn heilige berg, Voor heel de aarde een vreugde. De Sionsberg is de Spits van het Noorden, De stad van een machtigen Koning;

3 Kastélyaiban az Isten megismertette magát mentsvárnak.

God woont in haar burchten, En toont zich een veilige schuts.

4 Mert íme, a királyok összejöttek eltüntek egyetemben.

Want zie, de koningen hadden zich met elkander verbonden, En rukten gezamenlijk aan;

5 Ők láttak, akképen bámultak, megréműltek, elsiettek.

Maar toen ze haar zagen, stonden ze stom van ontzetting, En stoven verschrokken uiteen.

6 Reszketés fogta el őket ott, vajudás mint a szűlő nőt.

Vreselijke angst greep hen aan, En wee als een barende vrouw:

7 Keleti széllel összetörsz Tarsís-hajókat.

Ineens als een storm uit het oosten, Die de Tarsjisj-schepen vernielt.

8 Ahogy hallottuk, úgy láttuk az Örökkévalónak, a seregek urának városában, Istenünk városában: Isten szilárdítsa azt meg örökre. Széla.

Wat we vroeger hadden gehoord, Hebben we nu ook gezien: Jahweh der heirscharen woont in de stad, Onze God woont in de stad, en laat haar eeuwig bestaan!

9 Elképzeltük, Isten, a te kegyedet benn a templomodban.

Wij gedenken uw goedheid, o God, Binnen uw tempel.

10 A milyen a neved Isten, olyan a dicséreted, a föld széléig; igazsággal teli a jobbod.

Uw lof, o God, reikt als uw Naam Tot aan de grenzen der aarde. Vol gerechtigheid is uw rechterhand,

11 Örűl Czión hegye, újjonganak Jehúda lányai, ítéleteid okából.

Sions berg is er over verheugd; En Juda’s dochteren juichen van vreugde, O Jahweh, om uw gericht.

12 kerüljétek meg Cziónt, és járjátok körül, számláljátok meg tornyait.

Trekt rond de Sion, loopt er omheen: Telt zijn torens,

13 Fordítsátok szíveteket bástyájára, lépdeljetek át kastélyain, azért hogy elbeszéljétek az utóbbi nemzedéknek.

Let op zijn wallen Ziet naar zijn burchten; Om aan een volgend geslacht te vertellen,

14 Mert ez Isten, a mi Istenünk, mindörökké; ő vezérel minket holtiglan.

Dat God hier woont, Dat onze God ons leidt Voor eeuwig en immer!