< Zsoltárok 47 >

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!
Todos los pueblos batid las manos: clamád a Dios con voz de alegría.
2 Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.
Porque Jehová es sublime y temeroso: Rey grande sobre toda la tierra.
3 Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.
Él someterá a los pueblos debajo de nosotros, y a las naciones debajo de nuestros pies.
4 Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.
El nos eligirá nuestras heredades; la hermosura de Jacob, al cual amó. (Selah)
5 Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.
Subió Dios con júbilo, Jehová con voz de trompeta.
6 Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!
Cantád a Dios, cantád; cantád a nuestro Rey, cantád.
7 Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.
Porque el Rey de toda la tierra es Dios: cantád entendiendo.
8 Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.
Reinó Dios sobre las naciones: Dios se asentó sobre su santo trono.
9 Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!
Los príncipes de los pueblos se juntaron al pueblo del Dios de Abraham: porque de Dios son los escudos de la tierra; él es muy ensalzado.

< Zsoltárok 47 >