Zsoltárok 47

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!

Kumutungamiri wokuimba waVanakomana vaKora. Pisarema. Uchirai maoko, imi vanhu vose; pururudzai kuna Mwari nokudanidzira kwomufaro.

2 Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.

Jehovha Wokumusoro-soro anotyisa sei, iye Mambo mukuru pamusoro penyika yose!

3 Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.

Akaisa ndudzi dzavanhu pasi pedu, marudzi pasi petsoka dzedu.

4 Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.

Akatitsaurira nhaka yedu, iyo pfuma yaJakobho, waakada. Sera

5 Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.

Mwari akwidza kumusoro pakati pokudanidzira kwomufaro, Jehovha pakati pokurira kwehwamanda.

6 Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!

Imbirai Mwari nziyo dzokurumbidza, murumbidzei nenziyo. Imbirai Mambo wedu nziyo dzokurumbidza, murumbidzei nenziyo.

7 Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.

Nokuti Mwari ndiye Mambo wenyika yose; muimbirei pisarema rokurumbidza.

8 Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.

Mwari anotonga pamusoro pendudzi dzose; Mwari agere pamusoro pechigaro chake chitsvene.

9 Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!

Makurukota amarudzi aungana savanhu vaMwari waAbhurahama, nokuti madzimambo enyika ndeaMwari; iye anokudzwa zvikuru kwazvo.