Zsoltárok 47

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!

Nzembo ya bana ya Kore. Wuta na buku ya mokambi ya bayembi. Bino nyonso, bikolo, bobeta maboko! Boganga epai na Nzambe na esengo nyonso.

2 Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.

Tala ndenge nini Yawe, Ye-Oyo-Aleki-Likolo, azali somo! Azali Mokonzi Monene na mokili mobimba.

3 Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.

Atiaki bikolo na se na biso, mpe mabota na se ya bokonzi na biso.

4 Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.

Aponelaki biso libula na biso, oyo ezali lokumu ya Jakobi, molingami na Ye.

5 Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.

Nzambe amataki kati na koganga ya esengo; Yawe ayaka kati na lokito ya kelelo.

6 Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!

Boyemba mpo na lokumu ya Nzambe, boyemba mpo na lokumu na Ye. Boyemba mpo na lokumu ya Mokonzi na biso, boyemba mpo na lokumu na Ye.

7 Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.

Pamba te Nzambe azali Mokonzi ya mokili mobimba; boyemba nzembo mpo na lokumu na Ye.

8 Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.

Nzambe akonzaka bikolo nyonso; Nzambe avandi na Kiti na Ye ya bule.

9 Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!

Bato minene ya bikolo basangani, lokola bato ya Nzambe ya Abrayami, pamba te bilombe ya mokili bazali ya Nzambe; atombwama makasi.