< Zsoltárok 47 >

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!
Au chef des chantres. Des fils de Koré. Psaume. Vous tous, peuples, battez des mains! Poussez vers Dieu des cris de joie!
2 Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.
Car l’Éternel, le Très-Haut, est redoutable, Il est un grand roi sur toute la terre.
3 Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.
Il nous assujettit des peuples, Il met des nations sous nos pieds;
4 Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.
Il nous choisit notre héritage, La gloire de Jacob qu’il aime. (Pause)
5 Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.
Dieu monte au milieu des cris de triomphe, L’Éternel s’avance au son de la trompette.
6 Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!
Chantez à Dieu, chantez! Chantez à notre roi, chantez!
7 Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.
Car Dieu est roi de toute la terre: Chantez un cantique!
8 Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.
Dieu règne sur les nations, Dieu a pour siège son saint trône.
9 Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!
Les princes des peuples se réunissent Au peuple du Dieu d’Abraham; Car à Dieu sont les boucliers de la terre: Il est souverainement élevé.

< Zsoltárok 47 >