Zsoltárok 47

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!

For the end, a Psalm for the sons of Core. Clap your hands, all you nations; shout to God with a voice of exultation.

2 Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.

For the Lord most high is terrible; [he is] a great king over all the earth.

3 Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.

He has subdued the peoples under us, and the nations under our feet.

4 Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.

He has chosen out his inheritance for us, the beauty of Jacob which he loved. (Pause)

5 Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.

God is gone up with a shout, the Lord with a sound of a trumpet.

6 Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!

Sing praises to our God, sing praises: sing praises to our King, sing praises.

7 Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.

For God is king of all the earth: sing praises with understanding.

8 Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.

God reigns over the nations: God sits upon the throne of his holiness.

9 Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!

The rulers of the people are assembled with the God of Abraam: for God's mighty ones of the earth have been greatly exalted.