Zsoltárok 47

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!

Pilnam thlangkhqi boeih aw, nami kut bei unawh taw; zeel doena Khawsa venawh khy lah uh.

2 Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.

Sawsang soeih Bawipa taw kqih awm nawh, khawmdek boeih ak khan awh sangpahrang bau soeih na awm hy!

3 Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.

Pilnam thlangkhqi ce ningnih ak kaina ta law nawh, ningnih a khawk kaina ta law hy.

4 Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.

Amah ing a lungnaak, Jacob ing a zoeksang qunaak qam ce ningnih a khawk kaina ta law hy.

5 Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.

Awmhly zeelmang ing khynaak anglak li awh Khawsa ce hang kai nawh, uut awi anglak li awh Khawsa taw hang kai hy.

6 Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!

Khawsa venawh kyihcahnaak laa sa lah uh, kyihcahnaak laa sa lah uh; ningnih sangpahrang a venawh kyihcahnaak laa sa lah uh, kyihcahnaak laa sa lah uh.

7 Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.

Ikawtih Khawsa taw Khawmdek boeih a Khawsa na awm hy saam kyihcah naak laa ce a venawh sa lah uh.

8 Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.

Pilnam ak khan awh Khawsa taw boei na awm hy; a boei ngawihdoelh ciim awh ce Khawsa taw ngawi hy.

9 Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!

Abraham Khawsa ak thlang na ami awm dawngawh pilnam thlang boeikhqi ing cun uhy; kawtih, aw khawmdek awhkaw sangpahrang khqi awm Khawsa koe ni; anih taw khawteh na zoeksang na awm hawh hy.