< Zsoltárok 47 >
1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!
Aka mawt ham Korah ca rhoek kah Tingtoenglung Pilnam boeih loh kut paeng uh lamtah tamlung ol neh Pathen taengah yuhui uh lah.
2 Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.
Khohni Yahweh tah rhih om tloe tih diklai pum kah manghai tanglue la om.
3 Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.
Pilnam rhoek te mamih hmuila, namtu rhoek te mamih kho hmuila a hlak.
4 Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.
A lungnah Jakob kah a mingthennah, mamih kah rho te mamih ham a tuek. (Selah)
5 Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.
Pathen tah tamlung neh, BOEIPA tah tuki ol neh luei coeng.
6 Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!
Pathen te tingtoeng uh, tingtoeng uh, mamih kah manghai te tingtoeng uh, tingtoeng uh.
7 Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.
Diklai pum kah Pathen Manghai he hlohlai neh tingtoeng uh.
8 Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.
Pathen tah Namtom boeih soah manghai coeng tih Pathen tah amah kah hmuencim ngolkhoel dongah ngol.
9 Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!
Diklai photling rhoek he Pathen hut la om tih a thueng soeh dongah pilnam hlangcong rhoek loh Abraham Pathen kah pilnam a tingtun thiluh.