Zsoltárok 46

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Alámót szerint. Ének. Isten nekünk menedék és erő, segítségül szorongatásokban igen megtalálható.

Bog je naše zatočišče in moč, v stiski zelo navzoča pomoč.

2 Azért nem félünk, midőn megváltozik a föld s midőn meginognak a hegyek, be a tengerek szívébe.

Zato se ne bomo bali, četudi se bo zemlja odstranila in četudi bodo gore odnesene v sredo morja.

3 Zúgnak, forrnak vizei, rengenek a hegyek az ő fenségétől. Széla.

Četudi njegove vode bučijo in so vzburkane, četudi se z naraščanjem le-teh tresejo gore. (Sela)

4 Folyam van: erei örvendeztetik Isten városát, a legfelsőnek szentséges lakait.

Tam je reka, katere vodni tokovi bodo razveselili Božje mesto, sveti kraj šotorskih svetišč Najvišjega.

5 Isten van közepében, nem inog meg; megsegíti Isten, reggelre ha fordul.

Bog je v njegovi sredi, le-to ne bo omajano. Bog mu bo pomagal in to prav zgodaj.

6 Zúgtak nemzetek, inogtak királyságok; hallatta hangját, olvad a föld.

Pogani so besneli, kraljestva so bila premaknjena. Izustil je svoj glas, zemlja se je stopila.

7 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene. Széla.

Gospod nad bojevniki je z nami, Bog Jakobov je naše zatočišče. (Sela)

8 Jertek, nézzétek meg az Örökkévaló cselekvéseit, a ki pusztításokat végzett a földön;

Pridite, glejte Gospodova dela, kakšna opustošenja je storil na zemlji.

9 megszüntet háborúkat a föld végéig, íjjat tör össze, dárdát vág széllyel, szekereket éget el tűzben.

Vojnam dela, da se končajo do konca zemlje, lomi lok in sulico preseka na dvoje, bojni voz zažiga v ognju.

10 Hagyjatok föl és tudjátok meg, hogy én vagyok Isten, magas vagyok a nemzetek közt, magas a földön!

Bodite mirni in védite, da sem jaz Bog. Povišan bom med pogani, povišan bom na zemlji.

11 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene! Széla.

Gospod nad bojevniki je z nami, Bog Jakobov je naše zatočišče. (Sela)