< Zsoltárok 46 >

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Alámót szerint. Ének. Isten nekünk menedék és erő, segítségül szorongatásokban igen megtalálható.
[Psalm Lun Tulik Natul Korah] God El nien molela lasr ac ku lasr, Su arulana apkuran nu sesr ke pacl in keok in kasrekut.
2 Azért nem félünk, midőn megváltozik a föld s midőn meginognak a hegyek, be a tengerek szívébe.
Ke ma inge kut ac fah tiana sangeng Finne kusrusr faclu ac eol uh mokukla nu in acn loal meoa.
3 Zúgnak, forrnak vizei, rengenek a hegyek az ő fenségétől. Széla.
Meoa finne ngirngir ac pulkulak, Ac eol uh finne rarrar ke kusrusr la.
4 Folyam van: erei örvendeztetik Isten városát, a legfelsőnek szentséges lakait.
Oasr soko infacl su ase mwe engan nu ke siti lun God, Nu in lohm mutal sin El Su Fulatlana.
5 Isten van közepében, nem inog meg; megsegíti Isten, reggelre ha fordul.
God El muta in siti sac, ouinge ac fah tiana kunausyukla; El ac fah tuku kasru siti sac ke srakna toang.
6 Zúgtak nemzetek, inogtak királyságok; hallatta hangját, olvad a föld.
Mutanfahl uh sangeng, tokosrai uh usrusryak; God El kouyak ke pusren pulahl, ac faclu kofelik.
7 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene. Széla.
LEUM GOD Kulana El wi kut; God lal Jacob El nien molela lasr.
8 Jertek, nézzétek meg az Örökkévaló cselekvéseit, a ki pusztításokat végzett a földön;
Fahsru ac liye ma LEUM GOD El orala; Liye ma sakirik El oru fin faclu.
9 megszüntet háborúkat a föld végéig, íjjat tör össze, dárdát vág széllyel, szekereket éget el tűzben.
El tulokinya mweun fin faclu nufon; El koteya mwe pisr, kunausla osra, Ac esukak mwe loang uh.
10 Hagyjatok föl és tudjátok meg, hogy én vagyok Isten, magas vagyok a nemzetek közt, magas a földön!
Ac El fahk, “Kowos in tia sifil mweun, ac etu lah nga God, Nga fulat inmasrlon mutunfacl uh, Nga fulatlana fin faclu.”
11 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene! Széla.
LEUM GOD Kulana El wi kut; God lal Jacob El nien molela lasr.

< Zsoltárok 46 >