Zsoltárok 46

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Alámót szerint. Ének. Isten nekünk menedék és erő, segítségül szorongatásokban igen megtalálható.

Til Sangmesteren. Af Koras Sønner. Al-alamot. En Sang.

2 Azért nem félünk, midőn megváltozik a föld s midőn meginognak a hegyek, be a tengerek szívébe.

Gud er vor Tilflugt og Styrke, en Hjælp i Angster, prøvet til fulde.

3 Zúgnak, forrnak vizei, rengenek a hegyek az ő fenségétől. Széla.

Derfor frygter vi ikke, om Jorden end bølger og Bjergene styrter i Havenes Skød,

4 Folyam van: erei örvendeztetik Isten városát, a legfelsőnek szentséges lakait.

om end deres Vande bruser og syder og Bjergene skælver ved deres Vælde. (Sela)

5 Isten van közepében, nem inog meg; megsegíti Isten, reggelre ha fordul.

En Flod og dens Bække glæder Guds Stad, den Højeste har helliget sin Bolig;

6 Zúgtak nemzetek, inogtak királyságok; hallatta hangját, olvad a föld.

i den er Gud, den rokkes ikke, Gud bringer den Hjælp, naar Morgen gryr.

7 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene. Széla.

Folkene larmed, Rigerne vakled, han løfted Røsten, saa Jorden skjalv,

8 Jertek, nézzétek meg az Örökkévaló cselekvéseit, a ki pusztításokat végzett a földön;

Hærskarers HERRE er med os, Jakobs Gud er vor faste Borg. (Sela)

9 megszüntet háborúkat a föld végéig, íjjat tör össze, dárdát vág széllyel, szekereket éget el tűzben.

Kom hid og se paa HERRENS Værk, han har udført frygtelige Ting paa Jord.

10 Hagyjatok föl és tudjátok meg, hogy én vagyok Isten, magas vagyok a nemzetek közt, magas a földön!

Han gør Ende paa Krig til Jordens Grænser, han splintrer Buen, sønderbryder Spydene, Skjoldene tænder han i Brand.

11 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene! Széla.

Hold inde og kend, at jeg er Gud, ophøjet blandt Folkene, ophøjet paa Jorden! Hærskarers HERRE er med os, Jakobs Gud er vor faste Borg. (Sela)