Zsoltárok 45
1 A karmesternek. A Liliomok szerint. Kórach fiaitól. Oktató dal. Szerelemnek éneke. Szép beszédre buzdult a szívem; azt mondom én művem a királyé, nyelvem jártas írónak a tolla.
Dem Musikmeister, nach “Lilien”, von den Korachiten. Ein Maskil, ein Lied der Liebe. Mein Herz wallt über von lieblicher Rede; ich spreche: Mein Werk gilt einem Könige! Meine Zunge ist der Griffel eines gewandten Schreibers.
2 Szépségesebb vagy az ember fiainál, bájosság ömlik el ajkaidon; azért megáldott téged Isten örökre.
Du bist schön, wie sonst keiner unter den Menschen; Holdseligkeit ist über deine Lippen ausgegossen. Darum hat dich Gott für immer gesegnet.
3 Kösd fel kardodat csípődre, oh vitéz, díszedet és ékességedet.
Gürte dein Schwert um die Hüfte, du Held, deinen Glanz und deine Hoheit!
4 És ékességedben szökkenj föl, nyargalj az igazság ügyéért és a megalázott jogért, és tanítson téged félelmetes tettekre a te jobbod!
Dringe durch, fahre einher für Wahrheit, Frömmigkeit und Gerechtigkeit, und deine Rechte lehre dich furchtbare Thaten!
5 Nyilaid élesítvék – népek hullanak alád – szívébe a király ellenségeinek.
Deine Pfeile sind scharf: Völker fallen unter dir; vernichtet sind die Feinde des Königs.
6 Trónod, az Istentől való, mindörökké tart, egyenesség pálczája a te királyi pálczád.
Dein Thron, o Gott, währt immer und ewig, ein gerechtes Scepter ist das Scepter deines Königtums.
7 Szeretsz igazságot, és gyűlölsz gonoszaágot; azért fölkent téged Isten, a te Istened, vígság olajával a te társaid fölé.
Du liebst Gerechtigkeit und hassest Frevel; darum hat dich Gott, dein Gott, mit Freudenöl gesalbt, wie keinen deiner Genossen.
8 Myrrha és áloé, kasszia mind a ruháid, elefántcsontos palotákból zeneszerekkel örvendeztettek téged.
Wie aus Balsam, Aloe, Kassia sind alle deine Gewänder, aus Elfenbein-Palästen erfreut dich Saitenspiel.
9 Királyok lányai vannak drága nőid közt, ott áll a feleség jobbodon Ófir aranyában.
Königstöchter sind unter deinen Geliebten; die Gemahlin steht zu deiner Rechten in Ophirgold.
10 Halljad leány, lásd és hajlítsd füledet s felejtsd el népedet és atyádnak házát.
Höre, Tochter, und sieh und neige dein Ohr und vergiß dein Volk und dein Vaterhaus.
11 Majd megkivánja a király szépségedet, mert ő az urad, hódolj meg előtte.
Und wenn der König deiner Schöne begehrt - denn er ist dein Herr -, so huldige ihm!
12 Czór leánya te, ajándékkal hízelegnek neked a népnek gazdagjai.
Und die Bewohnerschaft von Tyrus wird sich mit Geschenken um deine Gunst bemühn, die Reichsten des Volks.
13 Merő dicsőség a királyleány ott benn, aranyszövésű az öltözete.
Ganz Pracht ist die Königstochter drinnen, aus Goldwirkerei besteht ihr Gewand.
14 Hímzett ruhákban vezetik oda a királynak; hajadonok mögötte, az ő társnői, vitetnek neked.
In gestickten Kleidern wird sie zum Könige geleitet; Jungfrauen hinter ihr her, ihre Gespielinnen, werden zu dir gebracht.
15 Oda vezetik őket öröm és újjongás közt, bemennek a király palotájába.
Unter Freude und Jubel werden sie herzugeführt, treten ein in des Königs Palast.
16 Őseid helyett lesznek majd fiaid, megteszed őket vezérekké az egész országban.
An deiner Väter Stelle werden deine Söhne treten; du wirst sie überall im Lande zu Fürsten setzen.
17 Hadd emlegetem nevedet minden nemzedékben meg nemzedékben; azért magasztalnak téged népek mindörökké.
Ich will machen, daß alle kommenden Geschlechter deines Namens gedenken; darum werden die Völker dich immer und ewig preisen.
