Zsoltárok 45
1 A karmesternek. A Liliomok szerint. Kórach fiaitól. Oktató dal. Szerelemnek éneke. Szép beszédre buzdult a szívem; azt mondom én művem a királyé, nyelvem jártas írónak a tolla.
Přednímu kantoru z synů Chóre, na šošannim, vyučující. Píseň o lásce. Vyneslo srdce mé slovo dobré, vypravovati budu písně své o králi, jazyk můj jako péro hbitého písaře.
2 Szépségesebb vagy az ember fiainál, bájosság ömlik el ajkaidon; azért megáldott téged Isten örökre.
Krásnější jsi nad všecky syny lidské, rozlita jest i milost ve rtech tvých, proto že jest tobě požehnal Bůh až na věky.
3 Kösd fel kardodat csípődre, oh vitéz, díszedet és ékességedet.
Připaš meč svůj na bedra, ó reku udatný, prokaž důstojnost a slávu svou.
4 És ékességedben szökkenj föl, nyargalj az igazság ügyéért és a megalázott jogért, és tanítson téged félelmetes tettekre a te jobbod!
A v té slávě své šťastně vyjížděj s slovem pravdy, tichosti a spravedlnosti, a dokáže pravice tvá hrozných věcí.
5 Nyilaid élesítvék – népek hullanak alád – szívébe a király ellenségeinek.
Střely tvé jsou ostré, padati budou od nich před tebou národové, proniknou až k srdci nepřátel královských.
6 Trónod, az Istentől való, mindörökké tart, egyenesség pálczája a te királyi pálczád.
Trůn tvůj, ó Bože, jest věčný a stálý, berla království tvého jestiť berla nejupřímější.
7 Szeretsz igazságot, és gyűlölsz gonoszaágot; azért fölkent téged Isten, a te Istened, vígság olajával a te társaid fölé.
Miluješ spravedlnost, a nenávidíš bezbožnosti, protož pomazal tě, Bože, Bůh tvůj olejem veselé nad účastníky tvé.
8 Myrrha és áloé, kasszia mind a ruháid, elefántcsontos palotákból zeneszerekkel örvendeztettek téged.
Mirra, aloe a kassia, všecka roucha tvá voní z paláců, z kostí slonových vzdělaných, nad ty, jenž tě obveselují.
9 Királyok lányai vannak drága nőid közt, ott áll a feleség jobbodon Ófir aranyában.
Dcery králů jsou mezi vzácnými tvými, přístojíť i manželka tobě po pravici v ryzím zlatě.
10 Halljad leány, lásd és hajlítsd füledet s felejtsd el népedet és atyádnak házát.
Slyšiž, dcerko, a viz, a nakloň ucha svého, a zapomeň na lid svůj a na dům otce svého.
11 Majd megkivánja a király szépségedet, mert ő az urad, hódolj meg előtte.
I zalíbí se králi tvá krása; onť jest zajisté Pán tvůj, protož skláněj se před ním.
12 Czór leánya te, ajándékkal hízelegnek neked a népnek gazdagjai.
Tuť i Tyrští s dary, před oblíčejem tvým kořiti se budou bohatí národové.
13 Merő dicsőség a királyleány ott benn, aranyszövésű az öltözete.
Všecka slavná jest dcera královská u vnitřku, roucho zlatem vytkávané jest oděv její.
14 Hímzett ruhákban vezetik oda a királynak; hajadonok mögötte, az ő társnői, vitetnek neked.
V rouše krumpovaném přivedena bude králi, i panny za ní, družičky její, přivedeny budou k tobě.
15 Oda vezetik őket öröm és újjongás közt, bemennek a király palotájába.
Přivedeny budou s radostí velikou a plésáním, a vejdou na palác královský.
16 Őseid helyett lesznek majd fiaid, megteszed őket vezérekké az egész országban.
Místo otců svých budeš míti syny své, kteréž postavíš za knížata po vší zemi.
17 Hadd emlegetem nevedet minden nemzedékben meg nemzedékben; azért magasztalnak téged népek mindörökké.
V pamět uvoditi budu jméno tvé po všecky věky, pročež oslavovati tě budou národové na věky věků.
