Zsoltárok 44
1 A karmesternek. Kórach fiaitúl. Oktató dal. Isten, füleinkkel hallottuk, őseink elbeszélték nekünk; művet műveltél napjaik-ban, a hajdan napjaiban.
Au maître de chant. Des fils de Coré. Cantique. O Dieu, nous avons entendu de nos oreilles, nos pères nous ont raconté l'œuvre que tu as accomplie de leur temps, aux jours anciens.
2 Tenn kezeddel elűztél nemzeteket, és elültetted őket; sújtottál népeket, és kiterjesztetted őket.
De ta main tu as chassé des nations pour les établir, tu as frappé des peuples pour les étendre.
3 Mert nem kardjukkal foglaltak el országot és karjuk nem segított nekik; hanem jobbod és karod és arczod világossága, mert kedvelted őket.
Car ce n'est point avec leur épée qu'ils ont conquis le pays, ce n'est point leur bras qui leur a donné la victoire; mais c'est ta droite, c'est ton bras, c'est la lumière de ta face, parce que tu les aimais.
4 Te vagy királyom, oh Isten, rendeld e1 Jákób segítségét!
C'est toi qui es mon roi, ô Dieu: ordonne le salut de Jacob!
5 Általad döfjük le szorongatóinkat, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
Par toi nous renverserons nos ennemis, en ton nom nous écraserons nos adversaires.
6 Mert nem íjjamban bízom, és kardom nem segít engem;
Car ce n'est pas en mon arc que j'ai confiance ce n'est pas mon épée qui me sauvera.
7 hanem te segítottél meg szorongatóinktól, és gyűlölőinket megszégyenítotted.
Mais c'est toi qui nous délivres de nos ennemis, et qui confonds ceux qui nous haïssent.
8 Istennel dicsekszünk egész nap és nevedet örökké magasztaljuk. Széla.
En Dieu nous nous glorifions chaque jour, et nous célébrons ton nom à jamais. — Séla.
9 Ám elvetettél s meggyaláztál minket, és nem vonülsz ki hadainkkal;
Cependant tu nous repousses et nous couvres de honte; tu ne sors plus avec nos armées.
10 hátrafordulnunk engedsz szorongató elől, és gyűlölőink kedvükre prédálnak.
Tu nous fais reculer devant l'ennemi, et ceux qui nous haïssent nous dépouillent.
11 Odaadsz bennünket mint juhokat eledelül, és a nemzetek közé elszórtál minket.
Tu nous livres comme des brebis destinées à la boucherie, tu nous disperses parmi les nations;
12 Eladod népedet potom díjért, és nem tartottad sokra az ő árukat.
tu vends ton peuple à vil prix, tu ne l'estimes pas à une grande valeur.
13 Gyalázattá tettél bennünket szomszédaink előtt, gúnynyá és csúffá a körülöttünk levőknek.
Tu fais de nous un objet d'opprobre pour nos voisins, de moquerie et de risée pour ceux qui nous entourent.
14 Példázattá teszel bennünket a nemzetek közt, fejesóválássá a népek közt.
Tu nous rends la fable des nations, et un sujet de hochements de tête parmi les peuples.
15 Egész nap előttem van gyalázatom, és arczom szégyene elborított engem,
Ma honte est toujours devant mes yeux, et la confusion couvre mon visage,
16 gyalázónak és káromlónak szavától, ellenség és boszúvágyó miatt.
à la voix de celui qui m'insulte et m'outrage, à la vue de l'ennemi et de celui qui respire la vengeance.
17 Mindez reánk jött, mégsem felejtkeztünk meg rólad, s nem tagadtuk meg szövetségedet,
Tout cela nous arrive sans que nous t'ayons oublié, sans que nous ayons été infidèles à ton alliance.
18 Meg nem hátrált a mi szívünk, hogy léptünk elhajolt volna ösvényedről,
Notre cœur ne s'est point détourné en arrière, nos pas ne se sont pas écartés de ton sentier,
19 úgy hogy összezúztál minket sakálok helyén és homályt borítottál ránk.
pour que tu nous écrases dans la retraite des chacals, et que tu nous couvres de l'ombre de la mort.
20 Ha megfelejtkeztünk volna Istenünk nevéről, hogy terjesztettük volna kezeinket idegen istenhez:
Si nous avions oublié le nom de notre Dieu, et tendu les mains vers un dieu étranger,
21 nemde Isten kutatná ezt, mert ő ismeri a szív rejtelmeit!
Dieu ne l'aurait-il pas aperçu, lui qui connaît les secrets du cœur?
22 Bizony, miattad öldöstek bennünket egész nap, úgy tekintettek mint vágásra való juhohat.
Mais c'est à cause de toi qu'on nous égorge tous les jours, qu'on nous traite comme des brebis destinées à la boucherie.
23 Ébredj, miért alszol, Uram? Serkenj, ne vess el mindétig!
Réveille-toi! Pourquoi dors-tu, Seigneur? Réveille-toi, et ne nous repousse pas à jamais!
24 Miért rejted el arczodat, megfelejtkezel sanyarúságunkról és elnyomatásunkról.
Pourquoi caches-tu ta face, oublies-tu notre misère et notre oppression?
25 Mert legörnyedt a porig lelkünk, földhöz ragadt a mi testünk.
Car notre âme est affaissée jusqu'à la poussière, notre corps est attaché à la terre.
26 Kelj föl segítségül nekünk, és válts meg minket szereteted kedvéért!
Lève-toi pour nous secourir, délivre-nous à cause de ta bonté!
