Zsoltárok 44
1 A karmesternek. Kórach fiaitúl. Oktató dal. Isten, füleinkkel hallottuk, őseink elbeszélték nekünk; művet műveltél napjaik-ban, a hajdan napjaiban.
Aka mawt ham Korah ca rhoek kah Hlohlai Pathen aw, hlamat kum kah amamih tue ah na saii khoboe te, a pa rhoek loh kaimih ham a tae uh tih, kaimih hna neh ka yaak uh coeng.
2 Tenn kezeddel elűztél nemzeteket, és elültetted őket; sújtottál népeket, és kiterjesztetted őket.
Na kut neh namtom na haek tih a pa rhoek te na thoh. Namtu te talh sak ham a pa rhoek na hlun.
3 Mert nem kardjukkal foglaltak el országot és karjuk nem segított nekik; hanem jobbod és karod és arczod világossága, mert kedvelted őket.
A cunghang loh khohmuen pang sak uh pawt tih a bantha loh amih a khang moenih. Tedae amih te na moeithen dongah na bantang kut kah na bantha, na maelhmai kah khosae nen ni na khang.
4 Te vagy királyom, oh Isten, rendeld e1 Jákób segítségét!
Ka manghai Pathen nang loh Jakob kah khangnah ham uen lah.
5 Általad döfjük le szorongatóinkat, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
Nang rhang neh ka rhal rhoek te ka thoeh uh. Kaimih taengkah aka tlai rhoek na ming neh ka suntlae uh.
6 Mert nem íjjamban bízom, és kardom nem segít engem;
Ka liva dongah ka pangtung pawt tih ka cunghang loh kai n'khang moenih.
7 hanem te segítottél meg szorongatóinktól, és gyűlölőinket megszégyenítotted.
Tedae ka rhal kut lamkah kaimih nan khang tih kaimih kah ka lunguet rhoek te na yah sak.
8 Istennel dicsekszünk egész nap és nevedet örökké magasztaljuk. Széla.
Hnin takuem Pathen rhang neh ka thangthen uh tih na ming te kumhal duela ka uem uh ni. (Selah)
9 Ám elvetettél s meggyaláztál minket, és nem vonülsz ki hadainkkal;
Tedae nan hlahpham tih kaimih kah hmaithae na saii dae ka caempuei taengla na pawk tloe moenih.
10 hátrafordulnunk engedsz szorongató elől, és gyűlölőink kedvükre prédálnak.
Rhal taeng lamkah kaimih he hnuk la let nan khuen vaengah ka lunguet rhoek loh amamih vik te tukvat uh thae.
11 Odaadsz bennünket mint juhokat eledelül, és a nemzetek közé elszórtál minket.
Boiv a bangla kaimih he maeh la nan mop tih namtom taengah kaimih he nan thaek nan yak.
12 Eladod népedet potom díjért, és nem tartottad sokra az ő árukat.
A rhoeh pawt dongah na pilnam na yoih dae amih phu nen khaw na rhoeng hae pawh.
13 Gyalázattá tettél bennünket szomszédaink előtt, gúnynyá és csúffá a körülöttünk levőknek.
Imben rhoek ham kokhahnah, tamdaengnah neh kaepvai kah soehsalnah la kaimih nan khueh.
14 Példázattá teszel bennünket a nemzetek közt, fejesóválássá a népek közt.
Namtom rhoek taengah thuidoeknah neh namtu pawt kah lu thuknah ham ni kaimih he nan khueh.
15 Egész nap előttem van gyalázatom, és arczom szégyene elborított engem,
Kamah kah mingthae loh hnin takuem kamah hmuh ah om tih,
16 gyalázónak és káromlónak szavától, ellenség és boszúvágyó miatt.
aka veet kah ol neh thunkha nah phu aka lo kah mikhmuh ah a hliphen dongah ka maelhmai he yahpohnah loh a thing khoep.
17 Mindez reánk jött, mégsem felejtkeztünk meg rólad, s nem tagadtuk meg szövetségedet,
He boeih loh kaimih taengah ha pai dae nang kan hnilh uh pawt tih na paipi dongah rhi ka lat uh moenih.
18 Meg nem hátrált a mi szívünk, hogy léptünk elhajolt volna ösvényedről,
Ka lungbuei he a hnuk la balkhong pawh. Kaimih khokan long khaw na caehlong te phaelh pawh.
19 úgy hogy összezúztál minket sakálok helyén és homályt borítottál ránk.
Tedae pongui kho ah kaimih nan phen tih dueknah hlipkhup neh nan khuk thil.
20 Ha megfelejtkeztünk volna Istenünk nevéről, hogy terjesztettük volna kezeinket idegen istenhez:
Ka Pathen ming ka hnilh uh tih rhalawt pathen taengah kut ka phuel uh atah,
21 nemde Isten kutatná ezt, mert ő ismeri a szív rejtelmeit!
Lungbuei kah a huephael aka ming Pathen loh hekah he khe mahpawt a?
22 Bizony, miattad öldöstek bennünket egész nap, úgy tekintettek mint vágásra való juhohat.
Nang ham dongah maeh aka ngawn kah boiva la poek uh tih hnin takuem ah kaimih n'ngawn uh.
23 Ébredj, miért alszol, Uram? Serkenj, ne vess el mindétig!
Haenghang laeh ba dongah lae na ih. Ka Boeipa, thoo laeh a yoeyah la nan hlahpham tarha mahpawh.
24 Miért rejted el arczodat, megfelejtkezel sanyarúságunkról és elnyomatásunkról.
Ba dongah lae na hmai na thuh tih kaimih pum kah phacipphabaem neh hnaemtaeknah na hnilh?
25 Mert legörnyedt a porig lelkünk, földhöz ragadt a mi testünk.
Kaimih hinglu loh laipi dongla ngam tih kaimih bung loh diklai la khoem uh coeng.
26 Kelj föl segítségül nekünk, és válts meg minket szereteted kedvéért!
Kaimih kah bomkung aw thoo lamtah na sitlohnah dongah kaimih n'lat dae.
