Zsoltárok 41

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Boldog az, ki ügyet vet a szegényre; bajnak napján megmenti őt. az Örökkévaló.

Blagoslovljen je, kdor misli na ubogega. Gospod ga bo osvobodil v času stiske.

2 Az Örökkévaló megőrzi és élteti őt, úgy hogy boldognak mondják az országban -és ne add át ellenségei dühébe.

Gospod ga bo varoval in ga ohranil živega in blagoslovljen bo na zemlji in ti ga nočeš izročiti volji njegovih sovražnikov.

3 Az Örökkévalö támasztja őt a sínylődés ágyán, egész fekvőkelyét megforgattad betegségében.

Gospod ga bo okrepil na postelji slabljenja. Zamenjal boš vso njegovo posteljo v njegovi bolezni.

4 Én azt. mondtam: kegyelmezz nekem, gyógyitsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!

Rekel sem: » Gospod, bodi mi usmiljen. Ozdravi mojo dušo, kajti grešil sem zoper tebe.«

5 Ellenségeim rosszat mondanak rólam: mikor hal meg és vész el a neve?

Moji sovražniki zlobno govorijo o meni: »Kdaj bo umrl in njegovo ime izgine?«

6 És ha ki látogatni jön, hamisat beszél, szíve álnokságot gyűjt magába; kimegy az utczára, elmondja.

Če pride, da me vidi, govori prazne reči. Njegovo srce k sebi zbira krivičnost; ko hodi proč od bivališča, to pripoveduje.

7 Egyaránt összesúgnak ellenem mind a gyűlölőim; kigondolják ellenem, a mi rossz nekem:

Vsi, ki me sovražijo, skupaj šepetajo zoper mene, zoper mene snujejo mojo bolečino.

8 Pokoli dolog ömlik el rajta, és a hogy lefeküdt, nem fog többé fölkelni!

Zla bolezen, pravijo, se ga trdno drži, in sedaj, ko leži, ne bo več vstal.

9 Meghitt emberem is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet eszi, sarkot emelt reám.

Da, moj lastni zaupni prijatelj, v katerega sem zaupal, ki je jedel od mojega kruha, je dvignil svojo peto zoper mene.

10 De te, Örökkévaló, kegyelmezz nekem és engedj fölkelnem, hadd fizessek meg nekik.

Toda ti, oh Gospod, mi bodi usmiljen in me dvigni, da jim lahko poplačam.

11 Ez által tudom meg, hogy kedved telik bennem, hogy nem riadoz felettem ellenségem.

Po tem spoznam, da me ti podpiraš, ker moj sovražnik ne slavi zmage nad menoj.

12 Én pedig – gáncstalanságomban tartasz engem és magad elé állítottál örökre.

Kar se mene tiče, me podpiraš v moji neokrnjenosti in me postavljaš pred svoje obličje na veke.

13 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől örökké. Ámen és Ámen.

Blagoslovljen bodi Gospod, Izraelov Bog, od večnosti in do večnosti. Amen in Amen.