< Zsoltárok 41 >

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Boldog az, ki ügyet vet a szegényre; bajnak napján megmenti őt. az Örökkévaló.
Kumutungamiri wokuimba. Pisarema raDhavhidhi. Akaropafadzwa uyo ane hanya navasina simba; Jehovha anomurwira panguva dzokutambudzika.
2 Az Örökkévaló megőrzi és élteti őt, úgy hogy boldognak mondják az országban -és ne add át ellenségei dühébe.
Jehovha achamudzivirira uye achachengetedza upenyu hwake; achamuropafadza panyika uye haangamuisi kuchido chavavengi vake.
3 Az Örökkévalö támasztja őt a sínylődés ágyán, egész fekvőkelyét megforgattad betegségében.
Jehovha achamuraramisa panhoo yake yourwere uye achamuponesa panhoo yake yourwere.
4 Én azt. mondtam: kegyelmezz nekem, gyógyitsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
Ini ndakati, “Haiwa Jehovha, ndinzwirei ngoni; ndiporesei, nokuti ndakakutadzirai.”
5 Ellenségeim rosszat mondanak rólam: mikor hal meg és vész el a neve?
Vavengi vangu vachindigodora vanoti, “Achafa riniko uye zita rake rigoparara?”
6 És ha ki látogatni jön, hamisat beszél, szíve álnokságot gyűjt magába; kimegy az utczára, elmondja.
Kana mumwe achiuya kuzondiona, anotaura zvenhema, mwoyo uchiunganidza makuhwa; ipapo anobuda ondozviparadzira kumwe.
7 Egyaránt összesúgnak ellenem mind a gyűlölőim; kigondolják ellenem, a mi rossz nekem:
Vavengi vangu vose vanoita zevezeve pamwe chete pamusoro pangu; vanondifungira zvakaipisisa, vachiti,
8 Pokoli dolog ömlik el rajta, és a hogy lefeküdt, nem fog többé fölkelni!
“Chirwere chakaipa chakamubata, haachambomukizve panzvimbo paakarara.”
9 Meghitt emberem is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet eszi, sarkot emelt reám.
Kunyange neshamwari yangu yapedyo yandaivimba nayo, yandaigovana zvokudya nayo, yandisimudzira chitsitsinho chayo.
10 De te, Örökkévaló, kegyelmezz nekem és engedj fölkelnem, hadd fizessek meg nekik.
Asi imi, iyemi Jehovha, mune tsitsi neni, ndisimudzei, kuti ndivatsive.
11 Ez által tudom meg, hogy kedved telik bennem, hogy nem riadoz felettem ellenségem.
Ndinoziva kuti munofadzwa neni, nokuti muvengi wangu haandikundi.
12 Én pedig – gáncstalanságomban tartasz engem és magad elé állítottál örökre.
Munonditsigira pakutendeka kwangu, uye munondiisa pamberi penyu nokusingaperi.
13 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől örökké. Ámen és Ámen.
Kurumbidzwa ngakuve kuna Jehovha, Mwari waIsraeri, kubva pakusingaperi kusvikira nokusingaperi.

< Zsoltárok 41 >