Zsoltárok 41

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Boldog az, ki ügyet vet a szegényre; bajnak napján megmenti őt. az Örökkévaló.

(다윗의 시. 영장으로 한 노래) 빈약한 자를 권고하는 자가 복이 있음이여 재앙의 날에 여호와께서 저를 건지시리로다

2 Az Örökkévaló megőrzi és élteti őt, úgy hogy boldognak mondják az országban -és ne add át ellenségei dühébe.

여호와께서 저를 보호하사 살게 하시리니 저가 세상에서 복을 받을 것이라 주여, 저를 그 원수의 뜻에 맡기지 마소서

3 Az Örökkévalö támasztja őt a sínylődés ágyán, egész fekvőkelyét megforgattad betegségében.

여호와께서 쇠약한 병상에서 저를 붙드시고 저의 병중 그 자리를 다 고쳐 펴시나이다

4 Én azt. mondtam: kegyelmezz nekem, gyógyitsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!

내가 말하기를 여호와여, 나를 긍휼히 여기소서 내가 주께 범죄하였사오니 내 영혼을 고치소서 하였나이다

5 Ellenségeim rosszat mondanak rólam: mikor hal meg és vész el a neve?

나의 원수가 내게 대하여 악담하기를 저가 어느 때에나 죽고 그 이름이 언제나 멸망할꼬 하며

6 És ha ki látogatni jön, hamisat beszél, szíve álnokságot gyűjt magába; kimegy az utczára, elmondja.

나를 보러 와서는 거짓을 말하고 그 중심에 간악을 쌓았다가 나가서는 이를 광포하오며

7 Egyaránt összesúgnak ellenem mind a gyűlölőim; kigondolják ellenem, a mi rossz nekem:

나를 미워하는 자가 다 내게 대하여 수군거리고 나를 해하려고 꾀하며

8 Pokoli dolog ömlik el rajta, és a hogy lefeküdt, nem fog többé fölkelni!

이르기를 악한 병이 저에게 들었으니 이제 저가 눕고 다시 일지 못하리라 하오며

9 Meghitt emberem is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet eszi, sarkot emelt reám.

나의 신뢰하는바 내 떡을 먹던 나의 가까운 친구도 나를 대적하여 그 발꿈치를 들었나이다

10 De te, Örökkévaló, kegyelmezz nekem és engedj fölkelnem, hadd fizessek meg nekik.

그러하오나 주 여호와여, 나를 긍휼히 여기시고 일으키사 나로 저희에게 보복하게 하소서

11 Ez által tudom meg, hogy kedved telik bennem, hogy nem riadoz felettem ellenségem.

나의 원수가 승리치 못하므로 주께서 나를 기뻐하시는 줄을 내가 아나이다

12 Én pedig – gáncstalanságomban tartasz engem és magad elé állítottál örökre.

주께서 나를 나의 완전한 중에 붙드시고 영영히 주의 앞에 세우시나이다

13 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől örökké. Ámen és Ámen.

여호와 이스라엘의 하나님을 영원부터 영원까지 찬송할지로다! 아멘, 아멘