Zsoltárok 41
1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Boldog az, ki ügyet vet a szegényre; bajnak napján megmenti őt. az Örökkévaló.
To the Chief Musician. A Melody of David. How happy is he that is attentive to the poor, In the day of calamity, will Yahweh deliver him:
2 Az Örökkévaló megőrzi és élteti őt, úgy hogy boldognak mondják az országban -és ne add át ellenségei dühébe.
Yahweh, will preserve him and keep him alive, And he shall be pronounced happy in the land, Do not then give him up at the desire of his enemies!
3 Az Örökkévalö támasztja őt a sínylődés ágyán, egész fekvőkelyét megforgattad betegségében.
Yahweh, will sustain him upon the bed of sickness, All his couch, hast thou transformed in his disease.
4 Én azt. mondtam: kegyelmezz nekem, gyógyitsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
I, said—O Yahweh, show me favour, heal thou my soul, for I have sinned against thee:
5 Ellenségeim rosszat mondanak rólam: mikor hal meg és vész el a neve?
Mine enemies, speak ill of me, When will he die, and his name perish?
6 És ha ki látogatni jön, hamisat beszél, szíve álnokságot gyűjt magába; kimegy az utczára, elmondja.
And, if he have come to see me, Falsehood, doth he speak, His own heart, gathereth iniquity to itself, he goeth forth, abroad he telleth it.
7 Egyaránt összesúgnak ellenem mind a gyűlölőim; kigondolják ellenem, a mi rossz nekem:
Together—against me, do all who hate me whisper among themselves, Against me, devise they hurt for me.
8 Pokoli dolog ömlik el rajta, és a hogy lefeküdt, nem fog többé fölkelni!
An infliction of the Abandoned One hath been fixed upon him, and, now that he hath lien down, he will not again rise.
9 Meghitt emberem is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet eszi, sarkot emelt reám.
Even the man whom I used to salute, in whom I put confidence, who used to eat my bread, —hath magnified his heel against me!
10 De te, Örökkévaló, kegyelmezz nekem és engedj fölkelnem, hadd fizessek meg nekik.
But, thou, O Yahweh, show me favour and raise me up, That I may repay them.
11 Ez által tudom meg, hogy kedved telik bennem, hogy nem riadoz felettem ellenségem.
Hereby, do I know that thou delightest in me, In that mine enemy shall not raise a shout over me.
12 Én pedig – gáncstalanságomban tartasz engem és magad elé állítottál örökre.
But, as for me, In my blamelessness, hast thou held me fast, And hast caused me to stand before thee unto times age-abiding.
13 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől örökké. Ámen és Ámen.
Blessed be Yahweh, the God of Israel, From the age that is past, even unto the age yet to come: Amen and Amen!
