Zsoltárok 4
1 A karmesternek, hárfajátékon. Zsoltár Dávidtól. Mikor fölkiáltok: hallgass meg, igazságom Istene; a szorúltságban tág tért adtál nekem, kegyelmezz nekem és halljad imádságomat!
Kuom jatend wer. Miwero gi gig wer man-gi tondegi. Zaburi mar Daudi. Ka aluongi to yie idwoka, yaye Nyasacha makare. Konya e lit momako chunya; yie ikecha kendo iwinj lamona.
2 Emberfiak, meddig legyen becsületem becsmérléssé, szeretitek a hiábavalóságot, keresitek a hazugságot? Széla.
Yaye, ubiro chayo duongʼ ka ukuodo wiya nyaka karangʼo? Ubiro hero gik manono kendo luwo nyiseche manono nyaka karangʼo? (Sela)
3 Tudjátok hát meg, hogy az Örökkévaló megkülönböztette az ő jámborát, az Örökkévaló hallja, mikor fölkiáltok hozzá.
Ngʼeuru ni Jehova Nyasaye oseyiera mondo abed mare owuon; kendo Jehova Nyasaye winja, ka aluonge.
4 Reszkessetek és ne vétkezzetek; szóljatok szívetekben fekvőkelyeteken s csillapodjatok! Széla.
Ka iu owangʼ to kik utim richo; seche ma uyweyo mos e kitandau, to nonuru chunyu ka ulingʼ mos, keturu chunyu mos ka unindo e kitandau. (Sela)
5 Áldozzatok igaz áldozatokat, s bizzatok az Örökkévalóban!
Chiwuru misengini mowinjore kendo genuru kuom Jehova Nyasaye.
6 Sokan mondják: ki láttat velünk jót; emeld felénk arczod világosságát, Örökkévaló!
Ji mangʼeny penjo niya, “En ngʼa manyalo timonwa gimoro maber?” Mad ler moa e lela wangʼi rieny kuomwa, yaye Jehova Nyasaye.
7 Örömet adtál szívembe, inkább mint mikor gabonájuk és mustjok megsokasodnak.
Isepongʼo chunya gi mor maduongʼ moloyo mor ma gin-go e kinde ma gin-gi cham kod divai mangʼeny.
8 Békében egyaránt lefekszem és alszom; mert te, Örökkévaló, magánosságban bizton lakoztatsz engemet.
Abiro riera piny mi anind gi kwe, nikech in kendi, yaye Jehova Nyasaye, in ema imiyo adak gi kwe.
