Zsoltárok 38
1 Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!
Давут язған күй: — (Әслимә үчүн) И Пәрвәрдигар, ғәзивиңдә тәнбиһ бәрмигәйсән, Қәһриңдә мени җазалимиғайсән!
2 Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.
Чүнки оқлириң мени зәхимләндүрүп санҗиди, Қолуң үстүмдин қаттиқ басти.
3 Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.
Қаттиқ ғәзивиң түпәйлидин әтлиримдә һеч сақлиқ йоқ, Гунайим түпәйлидин устиханлиримда арам йоқтур.
4 Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.
Чүнки гуналирим боюмдин ташти; Улар көтирәлмигүсиз еғир жүктәк мени бесивалди.
5 Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.
Ахмақлиғимдин җараһәтлирим сесип, шәлвәрәп кәтти.
6 Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.
Азаптин бәллирим толиму пүкүлүп кәтти, Күн бойи ғәмгә петип жүримән!
7 Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.
Чатирақлирим отқа толди, Әтлиримниң сақ йери йоқтур.
8 Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.
Мән толиму һалсирап, езилип кәттим; Қәлбимдики азап-қайғу түпәйлидин һөкирәймән.
9 Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.
Рәб, барлиқ арзуюм көз алдиңдидур; Уһ тартишлирим Сәндин йошурун әмәс;
10 Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.
Жүригим җиғилдап, һалимдин кәттим; Көзлиримниң нури өчти.
11 Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.
Яр-бурадәрлиримму мени урған ваба түпәйлидин, өзлирини мәндин тартти; Йеқинлиримму мәндин жирақ қачти.
12 Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.
Җенимни алмақчи болғанлар қапқан қуриду; Маңа зиянни қәстлигәнләр зәһирини чачмақта; Улар күн бойи һейлә-микирләрни ойлимақта.
13 De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Лекин мән гас адәмдәк аңлимаймән, Гача адәмдәк ағзимни ачмаймән;
14 Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.
Бәрһәқ, мән аңлалмайдиған гаслардәк болуп қалдим; Ағзимда қилидиған рәддийә-тәнбиһ йоқ.
15 Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.
Чүнки үмүтүмни Сән Пәрвәрдигарға бағлидим; Рәб Худайим, Сән илтиҗайимға иҗабәт қилисән.
16 Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.
Чүнки мән: — «Улар мениң үстүмгә чиқип махтанмиғай; Болмиса, путлирим тейилип кәткәндә, улар шатлиниду» — дедим мән.
17 Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.
Чүнки мән дәлдәңшип, түгишәй дәп қалдим, Азавим көз алдимдин кәтмәйду.
18 Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.
Чүнки мән өз яманлиғимни иқрар қилимән; Гунайим үстидә қайғуримән.
19 De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:
Лекин дүшмәнлирим җушқун һәм күчлүктур; Қара чаплап, маңа нәпрәтләнгәнләрниң сани нурғундур.
20 s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.
Вапаға җапа қилидиғанлар болса, мән билән қаршилишиду; Чүнки мән яхшилиқни көзләп, интилимән.
21 Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.
И Пәрвәрдигар, мәндин ваз кәчмигәйсән! И Худайим, мәндин жирақлашмиғайсән!
22 Siess segítségemre, Uram, segedelmem!
И Рәб, мениң ниҗатлиғим, Маңа чапсан ярдәм қилғайсән!
