< Zsoltárok 38 >
1 Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!
Oh Panginoon, huwag mo akong sawayin sa iyong pag-iinit: ni parusahan mo man ako sa iyong mahigpit na sama ng loob.
2 Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.
Sapagka't ang iyong mga pana ay nagsitimo sa akin, at pinipisil akong mainam ng iyong kamay.
3 Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.
Walang kagalingan sa aking laman dahil sa iyong pagkagalit; ni may kaginhawahan man sa aking mga buto dahil sa aking kasalanan.
4 Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.
Sapagka't ang aking mga kasamaan ay nagsidaan sa ibabaw ng aking ulo: gaya ng isang pasang mabigat ay napakabigat sa akin.
5 Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.
Ang aking mga sugat ay mabaho, at putokputok, dahil sa aking kamangmangan.
6 Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.
Ako'y nahirapan at ako'y nahukot; ako'y tumatangis buong araw.
7 Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.
Sapagka't ang aking mga balakang ay lipos ng hirap; at walang kagalingan sa aking laman.
8 Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.
Ako'y nanglalata, at bugbog na mainam: ako'y umangal dahil sa kaba ng aking loob.
9 Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.
Panginoon, lahat ng aking nais ay nasa harap mo; at ang aking hibik ay hindi lingid sa iyo.
10 Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.
Ang aking loob ay kakabakaba, ang aking kalakasan ay nanglalata: tungkol sa liwanag ng aking mga mata, ay napawi rin ito sa akin.
11 Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.
Ang mga mangliligaw at mga kaibigan ko ay nangatayong malayo sa aking paghihirap; at ang aking mga kamaganak ay nakalayo.
12 Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.
(Sila) namang nangaguusig ng aking buhay ay nangaglagay ng mga silo na ukol sa akin; at silang nagsisihanap ng aking ikapapahamak ay nangagsasalita ng mga masasamang bagay, at nangagiisip ng pagdaraya buong araw.
13 De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Nguni't ako'y gaya ng binging tao, na hindi nakakarinig; at ako'y gaya ng piping tao, na hindi ibinubuka ang kaniyang bibig.
14 Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.
Oo, ako'y gaya ng tao na hindi nakakarinig, at sa kaniyang bibig ay walang mga kasawayan.
15 Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.
Sapagka't sa iyo, Oh Panginoon ay umaasa ako: ikaw ay sasagot, Oh Panginoon kong Dios.
16 Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.
Sapagka't aking sinabi: Baka ako'y kagalakan nila: pagka ang aking paa ay nadudulas, ay nagsisipagmataas (sila) laban sa akin.
17 Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.
Sapagka't ako'y madali ng mahulog, at ang aking kapanglawan ay laging nasa harap ko.
18 Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.
Sapagka't aking ipahahayag ang aking kasamaan; aking ikamamanglaw ang aking kasalanan.
19 De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:
Nguni't ang aking mga kaaway ay buhay at malalakas: at silang nangagtatanim sa akin na may kamalian ay dumami.
20 s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.
(Sila) namang nangagbabayad ng kasamaan sa mabuti ay mga kaaway ko, sapagka't aking sinunod ang bagay na mabuti.
21 Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.
Huwag mo akong pabayaan, Oh Panginoon: Oh Dios ko, huwag kang lumayo sa akin.
22 Siess segítségemre, Uram, segedelmem!
Magmadali kang tulungan mo ako, Oh Panginoon na aking kaligtasan.