< Zsoltárok 38 >
1 Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!
A Senhor, não me reprehendas na tua ira, nem me castigues em teu furor.
2 Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.
Porque as tuas frechas se cravaram em mim, e a tua mão sobre mim desceu.
3 Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.
Não ha coisa sã na minha carne, por causa da tua colera; nem ha paz em meus ossos, por causa do meu peccado.
4 Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.
Pois já as minhas iniquidades sobrepassam a minha cabeça: como carga pesada são de mais para as minhas forças.
5 Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.
As minhas chagas cheiram mal e estão corruptas, por causa da minha loucura.
6 Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.
Estou encurvado, estou muito abatido, ando lamentando todo o dia.
7 Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.
Porque as minhas ilhargas estão cheias de ardor, e não ha coisa sã na minha carne.
8 Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.
Estou fraco e mui quebrantado; tenho rugido pela inquietação do meu coração.
9 Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.
Senhor, diante de ti está todo o meu desejo, e o meu gemido não te é occulto.
10 Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.
O meu coração dá voltas, a minha força me falta; emquanto á luz dos meus olhos, ella me deixou.
11 Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.
Os meus amigos e os meus propinquos estão ao longe da minha chaga; e os meus parentes se pôem em distancia.
12 Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.
Tambem os que buscam a minha vida me armam laços, e os que procuram o meu mal fallam coisas que damnificam, e imaginam astucias todo o dia.
13 De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Mas eu, como surdo, não ouvia, e era como mudo que não abre a bocca.
14 Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.
Assim eu sou como homem que não ouve, e em cuja bocca não ha reprovação.
15 Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.
Porque em ti, Senhor, espero; tu, Senhor meu Deus, me ouvirás.
16 Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.
Porque dizia eu: Ouve-me, para que se não alegrem de mim: quando escorrega o meu pé, elles se engrandecem contra mim.
17 Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.
Porque estou prestes a coxear; a minha dôr está constantemente perante mim.
18 Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.
Porque eu declararei a minha iniquidade; affligir-me-hei por causa do meu peccado.
19 De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:
Mas os meus inimigos estão vivos e são fortes, e os que sem causa me odeiam se engrandecem.
20 s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.
Os que dão mal pelo bem são meus adversarios, porquanto eu sigo o que é bom.
21 Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.
Não me desampares, Senhor, meu Deus, não te alongues de mim.
22 Siess segítségemre, Uram, segedelmem!
Apressa-te em meu auxilio, Senhor, minha salvação.