Zsoltárok 38
1 Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!
MAIN, der kotin kaloke ia ni omui kupur jued, o der kame ia ni omui onion.
2 Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.
Pwe japwilim omui kananan kajik katieu lei don ia, o lim omui katoutou ia.
3 Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.
Jota mau kot ni pali war ai pweki omui onion, o jota moleilei nan kokon ai kan pweki dip ai
4 Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.
Pwe dip ai kin kadupaledi mon ai, re kin katoutou ia dueta meakot me toutou melel.
5 Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.
Ai ola kan pojuedelaonanan pweki ai pweipwei.
6 Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.
I kin koj pena o pairok wei alialu, i kin injenjued anjau karoj,
7 Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.
Pwe lonelon ai monedier melel, o jota mau kot ni pali war ai.
8 Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.
Nai Iuetalar melel o i wokiwok pajaner. I kin janejan, pweki monion i jota kak moleilei.
9 Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.
Main, kom kotin mani ai inon karojo ai janejan, o ai jota rir jan komui.
10 Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.
Monion i rerer, ai kelail ko janer i, o marain en maj ai pil rotolala.
11 Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.
Kompoke pai o ai warok kan kin doo wei jan ia, o juedeki ai kalokolok, o jau i kan kin doo jan ia.
12 Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.
O me kin inon ion kameia la, kin majmajan ia, o me men wia jued on ia, kin indinda duen ar pan wiada dodok jued, o re kin widwidin anjau karoj.
13 De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.
A nai dueta me jalonepon amen, me jota ron waja, o dueta, o duata me loton, me jota kak jar pajan au a.
14 Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.
Nai dueta ol amen me jolar ron waja, o jota depuk en lokaia mi nan au ai.
15 Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.
A I kin awiawi Komui Main ai Kot pan kotin japen ia.
16 Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.
Pwe i men, ren der peren kin ia. Ma na I pan krijedi, re pan peren kida melel.
17 Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.
Pwe i koren ion pupedi, o ai kalokolok kin koren ion ia anjau karoj.
18 Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.
Pwe I weokada dip ai kano juedeki dip ai.
19 De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:
A ai imwintiti kan memauretat o irail me kelail; me kailon kin ia ni jota karepa me toto.
20 s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.
O me kin depukki ai me mau me jued, kin palian ia, pweki ai dadaurata me mau.
21 Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.
Ieowa ai Kot, kom der muei jan ia o der doowei jan ia!
22 Siess segítségemre, Uram, segedelmem!
Kom kotin madan don ia, Main jauja pa i.
