Zsoltárok 38
1 Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!
O lord, rebuke me not in your wrath: neither chasten me in your hot displeasure.
2 Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.
For your arrows stick fast in me, and your hand presses me sore.
3 Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.
There is no soundness in my flesh because of your anger; neither is there any rest in my bones because of my sin.
4 Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.
For mine iniquities are gone over mine head: as an heavy burden they are too heavy for me.
5 Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.
My wounds stink and are corrupt because of my foolishness.
6 Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.
I am troubled; I am bowed down greatly; I go mourning all the day long.
7 Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.
For my loins are filled with a loathsome disease: and there is no soundness in my flesh.
8 Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.
I am feeble and sore broken: I have roared by reason of the chaos of my heart.
9 Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.
Lord, all my desire is before you; and my groaning is not hid from you.
10 Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.
My heart pants, my strength fails me: as for the light of mine eyes, it also is gone from me.
11 Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.
My lovers and my friends stand aloof from my sore; and my kinsmen stand far off.
12 Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.
They also that seek after my life lay snares for me: and they that seek my hurt speak mischievous things, and imagine deceits all the day long.
13 De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.
But I, as a deaf man, heard not; and I was as a dumb man that opens not his mouth.
14 Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.
Thus I was as a man that hears not, and in whose mouth are no reproofs.
15 Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.
For in you, O LORD, do I hope: you will hear, O Lord my God.
16 Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.
For I said, Hear me, lest otherwise they should rejoice over me: when my foot slips, they magnify themselves against me.
17 Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.
For I am ready to halt, and my sorrow is continually before me.
18 Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.
For I will declare mine iniquity; I will be sorry for my sin.
19 De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:
But mine enemies are lively, and they are strong: and they that hate me wrongfully are multiplied.
20 s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.
They also that render evil for good are mine adversaries; because I follow the thing that good is.
21 Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.
Forsake me not, O LORD: O my God, be not far from me.
22 Siess segítségemre, Uram, segedelmem!
Make haste to help me, O Lord my salvation.
