Zsoltárok 38
1 Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!
A Psalme of Dauid for remembrance. O Lord, rebuke mee not in thine anger, neither chastise me in thy wrath.
2 Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.
For thine arrowes haue light vpon me, and thine hand lyeth vpon me.
3 Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.
There is nothing sound in my flesh, because of thine anger: neither is there rest in my bones because of my sinne.
4 Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.
For mine iniquities are gone ouer mine head, and as a weightie burden they are too heauie for me.
5 Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.
My woundes are putrified, and corrupt because of my foolishnes.
6 Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.
I am bowed, and crooked very sore: I goe mourning all the day.
7 Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.
For my reines are full of burning, and there is nothing sound in my flesh.
8 Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.
I am weakened and sore broken: I roare for the very griefe of mine heart.
9 Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.
Lord, I powre my whole desire before thee, and my sighing is not hid from thee.
10 Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.
Mine heart panteth: my strength faileth me, and the light of mine eyes, euen they are not mine owne.
11 Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.
My louers and my friends stand aside from my plague, and my kinsmen stand a farre off.
12 Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.
They also, that seeke after my life, laye snares, and they that go about to do me euil, talke wicked things and imagine deceite continually.
13 De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.
But I as a deafe man heard not, and am as a dumme man, which openeth not his mouth.
14 Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.
Thus am I as a man, that heareth not, and in whose mouth are no reproofes.
15 Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.
For on thee, O Lord, do I waite: thou wilt heare me, my Lord, my God.
16 Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.
For I said, Heare me, least they reioyce ouer me: for when my foote slippeth, they extol themselues against me.
17 Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.
Surely I am ready to halte, and my sorow is euer before me.
18 Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.
When I declare my paine, and am sory for my sinne,
19 De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:
Then mine enemies are aliue and are mightie, and they that hate me wrongfully are many.
20 s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.
They also, that rewarde euill for good, are mine aduersaries, because I follow goodnesse.
21 Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.
Forsake me not, O Lord: be not thou farre from me, my God.
22 Siess segítségemre, Uram, segedelmem!
Haste thee to helpe mee, O my Lord, my saluation.
