Zsoltárok 36
1 A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól. Szózata van Bűnnek a gonoszhoz: úgy van szívemben – nincs Istentől való rettegés szemei előtt.
Auf den Siegesspender, von des Herrn Knecht, von David. Mein Herz weiß einen Ausspruch über Schlechtigkeit von Frevlern: "Für Nichts gilt Gottesfurcht in seinen Augen.
2 Mert simán bánt vele, úgy tetszik szemeiben, hogy megtalálja bűnét, a gyűlölni valót.
Denn er gefällt sich selbst, dieweil ihm hassenswerte Missetat gelingt.
3 Szája beszédei: jogtalanság és csalárdság, fölhagyott azzal, hogy eszes legyen, jót tegyen.
Sein Mund spricht Lug und Trug; auf Tugend und Vernunft verzichtet er.
4 Jogtalanságot gondol ki fekvőkelyén, odaáll a nem-jónak útjára, rosszat nem vet meg.
Auf Bosheit sinnt er noch auf seinem Lager, verweilt auf üblem Weg und scheut sich nicht vor Übeltat."
5 Örökkévaló, az égig ér a szereteted, hűséged a felhőkig:
Herr, Deine Güte reicht bis in den Himmel, bis in die Wolken Deine Treue.
6 igazságod olyan mint az Isten hegyei, ítéleteid – a nagy mélység: embert és állatot megsegítsz, Örökkévaló!
Den höchsten Bergen gleich ist Deine Milde und die Gerechtigkeit bei Dir ist gleich der tiefsten Tiefe. Du hilfst selbst den vertierten Menschen, Herr.
7 Mily drágalátos a te szereteted, oh Isten, s az emberfiak szárnyaid árnyékában találnak menedéket.
Wie köstlich, Gott, ist Deine Gnade! In Deiner Flügel Schatten dürfen sich die Menschen bergen.
8 Megtelnek házad zsiradékával, és gyönyöreid patakját adod inniok.
Sie dürfen sich erlaben an der reichen Fülle Deines Hauses; und aus dem Borne Deiner Wonnen tränkst Du sie,
9 Mert nálad van az élet kútfeje, a te világosságodban látunk világosságot.
bei Dir ist ja des Lebens Urquell, in Deinem Licht erblicken wir das Licht.
10 Tartósan add szeretetedet megismerőidnek, és igazságodat az egyenes szívűeknek.
Laß Deine Liebe immer strömen über die, so Dich bekennen, und über die geraden Herzen Deine Milde!
11 Ne jőjjön rám a gőgnek lába, s a gonoszok keze ne tegyen bújdosóvá!
Nicht komme an mich her des Übermutes Fuß! Und nicht vertreibe mich des Frevlers Hand!
12 Ott elestek a jogtalanság cselekvői; eltaszíttattak s nem bírtak fölkelni.
Schon fallen sie, die Übeltäter; sie stürzen, kommen nimmer auf.
