Zsoltárok 36

1 A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól. Szózata van Bűnnek a gonoszhoz: úgy van szívemben – nincs Istentől való rettegés szemei előtt.

Til Sangmesteren; af David, Herrens Tjener.

2 Mert simán bánt vele, úgy tetszik szemeiben, hogy megtalálja bűnét, a gyűlölni valót.

Den ugudeliges Overtrædelser sige mig inden i mit Hjerte: Der er ikke Guds Frygt for hans Øjne.

3 Szája beszédei: jogtalanság és csalárdság, fölhagyott azzal, hogy eszes legyen, jót tegyen.

Thi han smigrer for sig selv i sine Øjne, med Hensyn til, at hans Misgerning skulde blive fundet og hadet.

4 Jogtalanságot gondol ki fekvőkelyén, odaáll a nem-jónak útjára, rosszat nem vet meg.

Hans Munds Ord ere Uret og Svig; han har ladet af at handle viselig, at gøre godt.

5 Örökkévaló, az égig ér a szereteted, hűséged a felhőkig:

Han optænker Uret paa sit Leje; han stiller sig paa en Vej, der ikke er god, det onde forkaster han ikke.

6 igazságod olyan mint az Isten hegyei, ítéleteid – a nagy mélység: embert és állatot megsegítsz, Örökkévaló!

Herre! din Miskundhed er i Himlene; din Sandhed naar til Skyerne.

7 Mily drágalátos a te szereteted, oh Isten, s az emberfiak szárnyaid árnyékában találnak menedéket.

Din Retfærdighed er som Gudsbjerge, dine Domme som det store Dyb; Herre! du frelser Mennesker og Dyr.

8 Megtelnek házad zsiradékával, és gyönyöreid patakját adod inniok.

Gud! hvor dyrebar er din Miskundhed; og Menneskens Børn skulle skjule sig under dine Vingers Skygge.

9 Mert nálad van az élet kútfeje, a te világosságodban látunk világosságot.

De skulle mættes af dit Hus's Fedme, og du skal give dem at drikke af din Lifligheds Bæk.

10 Tartósan add szeretetedet megismerőidnek, és igazságodat az egyenes szívűeknek.

Thi hos dig er Livets Kilde; i dit Lys skulle vi se Lys.

11 Ne jőjjön rám a gőgnek lába, s a gonoszok keze ne tegyen bújdosóvá!

Lad din Miskundhed vare ved imod dem, som dig kende, og din Retfærdighed imod de oprigtige af Hjertet.

12 Ott elestek a jogtalanság cselekvői; eltaszíttattak s nem bírtak fölkelni.

Lad den hovmodiges Fod ikke komme over mig og de ugudeliges Haand ikke bortstøde mig. Hist faldt de, som gjorde Uret; de bleve nedstødte og kunde ikke staa op.