< Zsoltárok 35 >
1 Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
De David. Sois l'adversaire, ô Éternel, de mes adversaires! Combats ceux qui me combattent!
2 Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
Saisis le bouclier et la rondache, et lève-toi pour m'assister!
3 Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
Tire ta lance et ta hache contre mes persécuteurs! Crie-moi: Je suis ton aide!
4 Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
Que la honte et l'opprobre couvrent ceux qui demandent ma vie! qu'ils reculent confondus ceux qui méditent ma ruine!
5 Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
Qu'ils soient comme la balle au vent, chassés par l'ange de l'Éternel!
6 legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
Que leur route soit sombre et glissante, et que l'ange de l'Éternel les poursuive!
7 Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
Car sans cause ils ont caché la fosse et le filet sous mes pas, sans cause ils ont miné pour m'ôter la vie.
8 Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
Que la ruine fonde sur eux imprévue! qu'ils soient pris dans le filet qu'ils ont tendu! que pour y périr ils y tombent!
9 Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
Alors mon âme sera ravie de l'Éternel, et se réjouira de son secours.
10 Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
Tous mes os diront: Éternel! qui, comme toi, sauve le malheureux de plus forts que lui, le malheureux et le pauvre de ses spoliateurs?
11 Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
Des témoins iniques se lèvent; pour ce que j'ignore, ils me prennent à partie.
12 Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
On me rend le mal pour le bien, je suis abandonné.
13 Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
Mais moi, dans leurs maladies, je pris le cilice, je me macérai par des jeûnes, et je priai, la tête penchée sur la poitrine;
14 Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
à ma démarche on eût dit que j'avais perdu mon frère, mon ami; comme en deuil d'une mère, triste j'étais courbé.
15 De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
Mais ma chute les réjouit; ils se liguent, ils se liguent contre moi, médisant, et j'ignore tout; ils me déchirent, et ne se taisent pas.
16 Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
Avec les profanes bouffons des festins, ils grincent contre moi les dents.
17 Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
Seigneur, jusques à quand seras-tu spectateur? Délivre ma vie de leur fléau, et mon âme des lions!
18 Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
Je te rendrai grâces dans la grande assemblée, et je te louerai au sein d'un peuple nombreux.
19 Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
Ne permets pas que mes perfides ennemis triomphent à ma vue, et que, dans leur haine gratuite, ils clignent les yeux!
20 Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
Car ils ne parlent pas de paix, et contre les débonnaires du pays ils méditent l'astuce.
21 Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
Ils ouvrent contre moi leur bouche, et disent: « Ah! ah! nos yeux voient. »
22 Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
Tu vois aussi, Éternel! ne te tais pas! Seigneur, ne t'éloigne pas de moi!
23 Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
Lève-toi, réveille-toi, pour me faire justice, mon Seigneur, mon Dieu, pour défendre ma cause!
24 Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
Fais-moi droit, selon ta justice, Éternel, mon Dieu, et que je ne sois pas un triomphe pour eux!
25 ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
Qu'ils ne disent pas en leur cœur: « Bien! c'étaient nos vœux! Qu'ils ne disent pas: « Nous l'avons perdu! »
26 Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
Fais rougir et confonds tous ceux que réjouissent mes maux! Couvre de honte et d'ignominie mes superbes adversaires!
27 Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
Alors ils chanteront et seront ravis ceux qui aiment ma juste cause; ils diront incessamment: « Grand est l'Éternel, qui se plaît au bien de son serviteur! »
28 Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
Et ma langue dira ta justice, et te louera tous les jours.