Zsoltárok 35
1 Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
BY DAVID. Strive, YHWH, with my strivers, fight with my fighters,
2 Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
Take hold of shield and buckler, and rise for my help,
3 Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
And draw out spear and lance, To meet my pursuers. Say to my soul, “I [am] your salvation.”
4 Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
They are ashamed and blush, those seeking my soul, Turned backward and confounded, Those devising my evil.
5 Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
They are as chaff before wind, And a messenger of YHWH driving away.
6 legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
Their way is darkness and slipperiness, And a messenger of YHWH—their pursuer.
7 Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
For without cause they hid their net [in] a pit for me, Without cause they dug for my soul.
8 Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
Desolation meets him—he does not know, And his net that he hid catches him, He falls into it for desolation.
9 Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
And my soul is joyful in YHWH, It rejoices in His salvation.
10 Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
All my bones say, “YHWH, who is like You, Delivering the poor from the [one] stronger than he, And the poor and needy from his plunderer.”
11 Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
Violent witnesses rise up, That which I have not known they ask me.
12 Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
They pay me evil for good, bereaving my soul,
13 Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
And I—in their sickness my clothing [is] sackcloth, I have humbled my soul with fastings, And my prayer returns to my bosom.
14 Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
As [if] a friend, as [if] my brother, I habitually walked, As a mourner for a mother, I have bowed down mourning.
15 De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
And they have rejoiced in my halting, And have been gathered together, The strikers were gathered against me, And I have not known, They have torn, and they have not ceased;
16 Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
With profane ones, mockers in feasts, Gnashing their teeth against me.
17 Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
Lord, how long do You behold? Keep my soul back from their desolations, My only one from young lions.
18 Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
I thank You in a great assembly, I praise You among a mighty people.
19 Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
Do not let my enemies rejoice over me [with] falsehood, Those hating me without cause wink the eye.
20 Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
For they do not speak peace, And against the quiet of the land, They devise deceitful words,
21 Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
And they enlarge their mouth against me, They said, “Aha, aha, our eye has seen.”
22 Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
You have seen, O YHWH, Do not be silent, O Lord—do not be far from me,
23 Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
Stir up, and wake to my judgment, My God, and my Lord, to my plea.
24 Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
Judge me according to Your righteousness, O YHWH my God, And they do not rejoice over me.
25 ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
They do not say in their heart, “Aha, our desire.” They do not say, “We swallowed him up.”
26 Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
They are ashamed and confounded together, Who are rejoicing at my evil. They put on shame and confusion, Who are magnifying themselves against me.
27 Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
They sing and rejoice, who are desiring my righteousness, And they continually say, “YHWH is magnified, Who is desiring the peace of His servant.”
28 Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
And my tongue utters Your righteousness, All the day Your praise!
