Zsoltárok 35
1 Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
A Psalm of David. Strive, O LORD, with them that strive with me; fight against them that fight against me.
2 Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
Take hold of shield and buckler, and rise up to my help.
3 Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
Draw out also the spear, and the battle-axe, against them that pursue me; say unto my soul: 'I am Thy salvation.'
4 Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
Let them be ashamed and brought to confusion that seek after my soul; let them be turned back and be abashed that devise my hurt.
5 Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
Let them be as chaff before the wind, the angel of the LORD thrusting them.
6 legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
Let their way be dark and slippery, the angel of the LORD pursuing them.
7 Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
For without cause have they hid for me the pit, even their net, without cause have they digged for my soul.
8 Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
Let destruction come upon him unawares; and let his net that he hath hid catch himself; with destruction let him fall therein.
9 Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
And my soul shall be joyful in the LORD; it shall rejoice in His salvation.
10 Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
All my bones shall say: 'LORD, who is like unto Thee, who deliverest the poor from him that is too strong for him, yea, the poor and the needy from him that spoileth him?'
11 Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
Unrighteous witnesses rise up; they ask me of things that I know not.
12 Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
They repay me evil for good; bereavement is come to my soul.
13 Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
But as for me, when they were sick, my clothing was sackcloth, I afflicted my soul with fasting; and my prayer, may it return into mine own bosom.
14 Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
I went about as though it had been my friend or my brother; I bowed down mournful, as one that mourneth for his mother.
15 De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
But when I halt they rejoice, and gather themselves together; the abjects gather themselves together against me, and those whom I know not; they tear me, and cease not;
16 Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
With the profanest mockeries of backbiting they gnash at me with their teeth.
17 Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
Lord, how long wilt Thou look on? Rescue my soul from their destructions, mine only one from the lions.
18 Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
I will give Thee thanks in the great congregation; I will praise Thee among a numerous people.
19 Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
Let not them that are wrongfully mine enemies rejoice over me; neither let them wink with the eye that hate me without a cause.
20 Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
For they speak not peace; but they devise deceitful matters against them that are quiet in the land.
21 Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
Yea, they open their mouth wide against me; they say: 'Aha, aha, our eye hath seen it.'
22 Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
Thou hast seen, O LORD; keep not silence; O Lord, be not far from me.
23 Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
Rouse Thee, and awake to my judgment, even unto my cause, my God and my Lord.
24 Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
Judge me, O LORD my God, according to Thy righteousness; and let them not rejoice over me.
25 ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
Let them not say in their heart: 'Aha, we have our desire'; let them not say: 'We have swallowed him up.'
26 Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
Let them be ashamed and abashed together that rejoice at my hurt; let them be clothed with shame and confusion that magnify themselves against me.
27 Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
Let them shout for joy, and be glad, that delight in my righteousness; yea, let them say continually: 'Magnified be the LORD, who delighteth in the peace of His servant.'
28 Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
And my tongue shall speak of Thy righteousness, and of Thy praise all the day.
