Zsoltárok 35
1 Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
[A Psalm] of David. Judge you, O Lord, them that injure me, fight against them that fight against me.
2 Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
Take hold of shield and buckler, and arise for my help.
3 Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
Bring forth a sword, and stop [the way] against them that persecute me: say to my soul, I am your salvation.
4 Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
Let them that seek my soul be ashamed and confounded: let them that devise evils against me be turned back and put to shame.
5 Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
Let them be as dust before the wind, and an angel of the Lord afflicting them.
6 legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
Let their way be dark and slippery, and an angel of the Lord persecuting them.
7 Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
For without cause they have hid for me their destructive snare: without a cause they have reproached my soul.
8 Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
Let a snare which they know not come upon them; and the gin which they hid take them; and let them fall into the very same snare.
9 Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
But my soul shall exult in the Lord: it shall delight in his salvation.
10 Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
All my bones shall say, O Lord, who is like to you? delivering the poor out of the hand of them that are stronger than he, yes, the poor and needy one from them that spoil him.
11 Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
Unjust witnesses arose, and asked me of things I new not.
12 Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
They rewarded me evil for good, and bereavement to my soul.
13 Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
But I, when they troubled me, put on sackcloth, and humbled my soul with fasting: and my prayer shall return to my [own] bosom.
14 Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
I behaved agreeably towards them as [if it had been] our neighbour [or] brother: I humbled myself as one mourning and sad of countenance.
15 De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
Yet they rejoiced against me, and plagues were plentifully brought against me, and I knew [it] not: they were scattered, but repented not.
16 Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
They tempted me, they sneered at me most contemptuously, they gnashed their teeth upon me.
17 Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
O Lord, when will you look upon me? Deliver my soul from their mischief, mine only-begotten one from the lions.
18 Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
I will give thanks to you even in a great congregation: in an abundant people I will praise you.
19 Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
Let not them that are mine enemies without a cause rejoice against me; who hate me for nothing, and wink with their eyes.
20 Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
For to me they spoke peaceably, but imagined deceits in [their] anger.
21 Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
And they opened wide their mouth upon me; they said Aha, aha, our eyes have seen [it].
22 Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
You have seen [it], O Lord: keep not silence: O Lord, withdraw not [yourself] from me.
23 Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
Awake, O Lord, and attend to my judgement, [even] to my cause, my God and my Lord.
24 Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
Judge me, O Lord, according to your righteousness, O Lord my God; and let them not rejoice against me.
25 ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
Let them not say in their hearts, Aha, aha, [it is pleasing] to our soul: neither let them say, We have devoured him.
26 Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
Let them be confounded and ashamed together that rejoice at my afflictions: let them be clothed with shame and confusion that speak great swelling words against me.
27 Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
Let them that rejoice in my righteousness exult and be glad: and let them say continually, The Lord be magnified, who desire the peace of his servant.
28 Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
And my tongue shall meditate on your righteousness, [and] on your praise all the day.
