Zsoltárok 35
1 Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
Of David. Contend with my opponents, O LORD; fight against those who fight against me.
2 Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
Take up Your shield and buckler; arise and come to my aid.
3 Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
Draw the spear and javelin against my pursuers; say to my soul: “I am your salvation.”
4 Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
May those who seek my life be disgraced and put to shame; may those who plan to harm me be driven back and confounded.
5 Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
May they be like chaff in the wind, as the angel of the LORD drives them away.
6 legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
May their path be dark and slick, as the angel of the LORD pursues.
7 Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
For without cause they laid their net for me; without reason they dug a pit for my soul.
8 Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
May ruin befall them by surprise; may the net they hid ensnare them; may they fall into the hazard they created.
9 Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
Then my soul will rejoice in the LORD and exult in His salvation.
10 Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
All my bones will exclaim, “Who is like You, O LORD, who delivers the afflicted from the aggressor, the poor and needy from the robber?”
11 Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
Hostile witnesses come forward; they make charges I know nothing about.
12 Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
They repay me evil for good, to the bereavement of my soul.
13 Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
Yet when they were ill, I put on sackcloth; I humbled myself with fasting, but my prayers returned unanswered.
14 Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
I paced about as for my friend or brother; I was bowed down with grief, like one mourning for his mother.
15 De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
But when I stumbled, they assembled in glee; they gathered together against me. Assailants I did not know slandered me without ceasing.
16 Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
Like godless jesters at a feast, they gnashed their teeth at me.
17 Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
How long, O Lord, will You look on? Rescue my soul from their ravages, my precious life from these lions.
18 Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
Then I will give You thanks in the great assembly; I will praise You among many people.
19 Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
Let not my enemies gloat over me without cause, nor those who hate me without reason wink in malice.
20 Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
For they do not speak peace, but they devise deceitful schemes against those who live quietly in the land.
21 Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
They gape at me and say, “Aha, aha! Our eyes have seen!”
22 Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
O LORD, You have seen it; be not silent. O Lord, be not far from me.
23 Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
Awake and rise to my defense, to my cause, my God and my Lord!
24 Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
Vindicate me by Your righteousness, O LORD my God, and do not let them gloat over me.
25 ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
Let them not say in their hearts, “Aha, just what we wanted!” Let them not say, “We have swallowed him up!”
26 Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
May those who gloat in my distress be ashamed and confounded; may those who exalt themselves over me be clothed in shame and reproach.
27 Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
May those who favor my vindication shout for joy and gladness; may they always say, “Exalted be the LORD who delights in His servant’s well-being.”
28 Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
Then my tongue will proclaim Your righteousness and Your praises all day long.
