< Zsoltárok 34 >

1 Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
Av David, här han ställde sig vansinnig inför Abimelek, och denne drev honom ifrån sig, och han gick sin väg.
2 Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
Jag vill lova HERREN alltid; hans pris skall ständigt vara i min mun.
3 Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
Min själ skall berömma sig av HERREN; de ödmjuka skola höra det och glädja sig.
4 Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
Loven med mig HERREN, låtom oss med varandra upphöja hans namn.
5 Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
Jag sökte HERREN, och han svarade mig, och ur all min förskräckelse räddade han mig.
6 Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
De som skåda upp till honom stråla av fröjd, och deras ansikten behöva icke rodna av blygsel.
7 Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
Här är en betryckt som ropade, och HERREN hörde honom och frälste honom ur all hans nöd.
8 Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
HERRENS ängel slår sitt läger omkring dem som frukta honom, och han befriar dem.
9 Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
Smaken och sen att HERREN är god; säll är den som tager sin tillflykt till honom.
10 Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
Frukten HERREN, I hans helige; ty de som frukta honom lida ingen brist.
11 Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
Unga lejon lida nöd och hungra, men de som söka HERREN hava icke brist på något gott.
12 Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
Kommen, barn, hören mig; jag skall lära eder HERRENS fruktan.
13 Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
Är du en man som älskar livet och önskar att se goda dagar?
14 távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
Avhåll då din tunga från det som är ont och dina läppar från att tala svek.
15 Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
Vänd dig bort ifrån det som är ont, och gör vad gott är, sök friden och trakta därefter.
16 Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
HERRENS ögon äro vända till de rättfärdiga och hans öron till deras rop.
17 Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
Men HERRENS ansikte är emot dem som göra det onda, han vill utrota deras åminnelse från jorden.
18 Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
När de rättfärdiga ropa, då hör HERREN och räddar dem ur all deras nöd.
19 Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
HERREN är nära dem som hava ett förkrossat hjärta och frälsar dem som hava en bedrövad ande.
20 Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
Den rättfärdige måste lida mycket, men HERREN räddar honom ur allt.
21 Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
Han bevarar alla hans ben; icke ett enda av dem skall sönderslås.
22 Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
Den ogudaktige skall dödas av olyckan, och de som hata den rättfärdige skola stå med skuld. Men sina tjänares själar förlossar HERREN, och ingen skall stå med skuld, som tager sin tillflykt till honom. Alfabetisk psalm; se Poesi i Ordförkl.

< Zsoltárok 34 >