< Zsoltárok 34 >
1 Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
Na Rawiri, i tona ahua i rere ke ra i te aroaro o Apimereke; na pei ana ia, a haere ana. Ka whakapaingia e ahau a Ihowa i nga wa katoa; he whakamoemiti tonu ta toku mangai ki a ia.
2 Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
Ka whakamanamana toku wairua ki a Ihowa: ka rongo te hunga mahaki, a ka hari.
3 Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
Kia whakanui tahi tatou i a Ihowa, kia whakateitei tahi hoki i tona ingoa.
4 Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
I rapu ahau i a Ihowa, a rongo mai ana ia ki ahau, whakaorangia ana ahau e ia i oku wehi katoa.
5 Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
I titiro ratou ki a ia, a kua marama: a kahore rawa he whakama o o ratou mata.
6 Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
I karanga tenei tangata iti, a whakarongo ana a Ihowa, whakaora ana i a ia i ona whakapawera katoa.
7 Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
E noho ana te anahera a Ihowa i tetahi taha, i tetahi taha, o te hunga e wehi ana i a ia, a e whakaora ana i a ratou.
8 Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
Whakamatauria, kia kite ai koutou i te pai o Ihowa: ka hari te tangata e whakawhirinaki ana ki a ia.
9 Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
Kia wehi ki a Ihowa, e tona hunga tapu: e kore hoki e hapa nga tangata e wehi ana i a ia.
10 Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
E hapa ana nga kuao raiona, e mate ana i te kai: ko te hunga ia e rapu ana ki a Ihowa, e kore e hapa i tetahi mea pai.
11 Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
Haere mai, e nga tamariki, whakarongo ki ahau: maku koutou e ako kia wehi ki a Ihowa.
12 Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
Ko wai te tangata e hiahia ana ki te ora, e whai ana kia maha nga ra, kia kite i te pai?
13 Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
Tiakina tou arero kei kino, ou ngutu kei korero hianga.
14 távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
Mawehe atu i te kino, mahia te pai; rapua te ata noho, whaia hoki.
15 Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
E tau ana nga kanohi o Ihowa ki te hunga tika; me ona taringa ki ta ratou karanga.
16 Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
E he ana te mata o Ihowa ki nga kaimahi i te kino, hei hatepe i a ratou i te whenua kei maharatia.
17 Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
I karanga te hunga tika, a i whakarongo a Ihowa, whakaorangia ana ratou e ia i o ratou whakapawera katoa.
18 Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
E tata ana a Ihowa ki te hunga ngakau maru: ka whakaorangia ano e ia te hunga wairua iro.
19 Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
He tini nga mate o te tangata tika: otiia e whakaorangia ana ia e Ihowa i roto i era katoa.
20 Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
E tiakina ana e ia ona wheua katoa: e kore tetahi e whati.
21 Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
Ka mate i te kino te tangata hara; a ka he te hunga e kino ana ki te tangata tika.
22 Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
E hokona ana e Ihowa te wairua o ana pononga, e kore ano e he tetahi o te hunga e whakawhirinaki ana ki a ia.