Zsoltárok 34
1 Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
Di Davide, quando si finse insensato davanti ad Abimelec e, cacciato da lui, se ne andò. Io benedirò l’Eterno in ogni tempo; la sua lode sarà del continuo nella mia bocca.
2 Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
L’anima mia si glorierà nell’Eterno; gli umili l’udranno e si rallegreranno.
3 Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
Magnificate meco l’Eterno, ed esaltiamo il suo nome tutti insieme.
4 Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
Io ho cercato l’Eterno, ed egli m’ha risposto e m’ha liberato da tutti i miei spaventi.
5 Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
Quelli che riguardano a lui sono illuminati, e le loro facce non sono svergognate.
6 Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
Quest’afflitto ha gridato, e l’Eterno l’ha esaudito e l’ha salvato da tutte le sue distrette.
7 Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
L’Angelo dell’Eterno s’accampa intorno a quelli che lo temono, e li libera.
8 Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
Gustate e vedete quanto l’Eterno è buono! Beato l’uomo che confida in lui.
9 Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
Temete l’Eterno, voi suoi santi, poiché nulla manca a quelli che lo temono.
10 Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
I leoncelli soffron penuria e fame, ma quelli che cercano l’Eterno non mancano d’alcun bene.
11 Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
Venite, figliuoli, ascoltatemi; io v’insegnerò il timor dell’Eterno.
12 Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
Qual è l’uomo che prenda piacere nella vita, ed ami lunghezza di giorni per goder del bene?
13 Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
Guarda la tua lingua dal male a le tue labbra dal parlar con frode.
14 távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
Dipartiti dal male e fa’ il bene; cerca la pace, e procacciala.
15 Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
Gli occhi dell’Eterno sono sui giusti e le sue orecchie sono attente al loro grido.
16 Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
La faccia dell’Eterno è contro quelli che fanno il male per sterminare di sulla terra la loro memoria.
17 Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
I giusti gridano e l’Eterno li esaudisce e li libera da tutte le loro distrette.
18 Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
L’Eterno e vicino a quelli che hanno il cuor rotto, e salva quelli che hanno lo spirito contrito.
19 Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
Molte sono le afflizioni del giusto; ma l’Eterno lo libera da tutte.
20 Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
Egli preserva tutte le ossa di lui, non uno ne è rotto.
21 Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
La malvagità farà perire il malvagio, e quelli che odiano il giusto saranno condannati.
22 Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
L’Eterno riscatta l’anima de’ suoi servitori, e nessun di quelli che confidano in lui sarà condannato.
