< Zsoltárok 34 >
1 Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
“By David, when he disguised his reason before Abimelech, who drove him away, and he departed.” I will bless the Lord at all times: continually shall his praise be in my mouth.
2 Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
My soul shall make her boast in the Lord: the humble shall hear it, and be rejoiced.
3 Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
Oh magnify the Lord with me, and let us exalt his name together.
4 Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
I sought the Lord, and he answered me, and from all that I dreaded did he deliver me.
5 Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
They [who] looked unto him, were indeed enlightened, and their faces were not put to the blush.
6 Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
This poor man cried, and the Lord heard him, and out of all his distresses did he save him.
7 Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
The angel of the Lord encampeth round about those who fear him, and delivereth them.
8 Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
Experience and see that the Lord is good: happy is the man that trusteth in him.
9 Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
Oh fear the Lord, ye his saints: for there is no want to those who fear him.
10 Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
The young lions do lack, and suffer hunger; but those who seek the Lord shall not want any good.
11 Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
Come, ye children, hearken unto me: the fear of the Lord will I teach you.
12 Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
Who is the man that desireth life, loveth [many] days, that he may see happiness?
13 Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
Guard thy tongue from evil, and thy lips from speaking deceit.
14 távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
Depart from evil, and do good; seek peace, and pursue it.
15 Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
The eyes of the Lord are directed unto the righteous, and his ears unto their cry.
16 Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
[But] the anger of the Lord is against those that do evil, to cut off from the earth their remembrance.
17 Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
Those cry, and the Lord heareth, and from all their distresses he delivereth them.
18 Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
The Lord is nigh unto those that are broken-hearted: and he saveth those that are of a contrite spirit.
19 Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
Many are the afflictions of the righteous; but out of them all the Lord ever delivereth him.
20 Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
He watcheth all his bones: not one of them is broken.
21 Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
The evil will slay the wicked: and they who hate the righteous shall incur guiltiness.
22 Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
The Lord redeemeth the soul of his servants: and all that trust in him shall not incur guiltiness.