Zsoltárok 34
1 Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
(Af David, da han lod afsindig for Abimelek, og denne jog ham fra sig, og han drog bort.) Jeg vil love HERREN til hver en Tid, hans Pris skal stadig fylde min Mund
2 Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
min Sjæl skal rose sig af HERREN, de ydmyge skal høre det og glæde sig.
3 Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
Hylder HERREN i Fællig med mig, lad os sammen ophøje hans Navn!
4 Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
Jeg søgte HERREN, og han svarede mig og friede mig fra alle mine Rædsler.
5 Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
Se hen til ham og strål af Glæde, eders Åsyn skal ikke beskæmmes.
6 Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
Her er en arm, der råbte, og HERREN hørte, af al hans Trængsel frelste han ham.
7 Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
HERRENs Engel slår Lejr om dem, der frygter ham, og frier dem.
8 Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
Smag og se, at HERREN er god, salig den Mand, der lider på ham!
9 Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
Frygter HERREN, I hans hellige, thi de, der frygter ham, mangler intet.
10 Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
Unge Løver lider Nød og sulter, men de, der søger HERREN, dem fattes intet godt.
11 Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
Kom hid, Børnlille, og hør på mig, jeg vil lære jer HERRENs Frygt.
12 Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
Om nogen attrår Liv og ønsker sig Dage for at skue Lykke,
13 Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
så var din Tunge for ondt, dine Læber fra at tale Svig;
14 távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
hold dig fra ondt og øv godt, søg Fred og jag derefter.
15 Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
Mod dem, der gør ondt, er HERRENs Åsyn for at slette deres Minde af Jorden; (vers 16 og 17 har byttet plads)
16 Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
på retfærdige hviler hans Øjne, hans Ører hører deres Råb;
17 Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
når de skriger, hører HERREN og frier dem af al deres Trængsel.
18 Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
HERREN er nær hos dem, hvis Hjerte er knust, han frelser dem, hvis Ånd er brudt.
19 Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
Den retfærdiges Lidelser er mange, men HERREN frier ham af dem alle;
20 Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
han vogter alle hans Ledemod, ikke et eneste brydes.
21 Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
Ulykke bringer de gudløse Død, og bøde skal de, der hader retfærdige.
22 Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
HERREN forløser sine Tjeneres Sjæl, og ingen, der lider på ham, skal bøde.
