Zsoltárok 34
1 Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
Pagadayegon ko si Jehova sa tanang mga panahon: Ang pagdayeg kaniya magakanunay sa akong baba.
2 Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
Ang akong kalag magapangandak tungod kang Jehova: Managpatalinghug niini ang mga maaghup, ug managkalipay (sila)
3 Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
Oh padakuon ninyo si Jehova uban kanako, Ug usahan ta ang pagbayaw sa iyang ngalan.
4 Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
Gipangita ko si Jehova, ug gitubag niya ako, Ug giluwas niya ako gikan sa tanan ko nga mga kahadlok.
5 Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
Nanagtutuk (sila) kaniya, ug gihayagan (sila) Ug ang ilang mga nawong dili gayud maulawan.
6 Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
Kining kabus nga tawo nagtu-aw, ug gipatalinghugan siya ni Jehova, Ug giluwas siya gikan sa tanang mga kalisdanan niya.
7 Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
Ang manolonda ni Jehova magapahaluna sa paglibut sa mga nangahadlok kaniya, Ug magaluwas kanila.
8 Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
Oh tilawi ug tan-awa ninyo nga si Jehova maayo: Bulahan ang tawo nga modangup kaniya.
9 Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
Pangahadlok kamo kang Jehova, Oh kamong mga balaan niya; Kay sa mga nangahadlok kaniya wala ing makulang.
10 Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
Ang mga magagmay nga leon makulangan, ug nag-antus sa kagutom; Apan ang mga nagapangita kang Jehova dili makulangan sa bisan unsang butang nga maayo.
11 Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
Umari kamo, mga anak, patalinghug kamo kanako: Ang pagkahadlok kang Jehova igatudlo ko kaninyo.
12 Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
Kinsa ba ang tawo nga magatinguha ug kinabuhi, Ug mahagugma sa daghang mga adlaw, aron makita niya ang maayo?
13 Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
Bantayi ang imong dila gikan sa dautan, Ug ang imong ngabil gikan sa pagsulti ug limbong.
14 távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
Pahalayo ka gikan sa dautan, ug buhaton mo ang maayo; Pangitaon mo ang pakigdait, ug sundon mo kini.
15 Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
Ang mga mata ni Jehova anaa sa ibabaw sa mga matarung, Ug nagapatalinghug ang iyang mga igdulungog sa ilang pagtu-aw.
16 Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
Ang nawong ni Jehova batok sa mga nagabuhat ug dautan, Aron sa pagputol sa handumanan nila gikan sa yuta.
17 Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
Nanagtu-aw ang mga matarung, ug nagpatalinghug si Jehova, Ug nagluwas kanila gikan sa tanan nilang mga kalisdanan.
18 Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
Si Jehova haduol niadtong mga dugmok ug kasingkasing, Ug nagaluwas siya niadtong mahinulsulon sa espiritu.
19 Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
Daghan ang mga kagul-anan sa matarung; Apan si Jehova magaluwas kaniya gikan kanilang tanan.
20 Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
Siya nagabantay sa tanan niyang mga bukog: Walay usa kanila nga madugmok.
21 Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
Ang dautan magapatay sa dautan; Ug ang nagadumot sa tawong matarung pagahukman sa silot.
22 Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
Si Jehova nagatubos sa kalag sa iyang mga ulipon; Ug walay mausa sa modangup kaniya nga pagahukman sa silot.
