< Zsoltárok 33 >

1 Újjongjatok, igazak, az Örökkévalóban, az egyenesekhez illik a dicsérő dal.
Fröjder eder af Herranom, I rättfärdige; de fromme skola prise honom härliga.
2 Hálalkodjatok az Örökkévalónak hárfával, tízhúrú lanton zengjetek neki;
Tacker Herranom med harpor; och lofsjunger honom på psaltare af tio stränger.
3 énekeljetek neki új éneket, szépen hárfázzatok riadással!
Sjunger honom en ny viso; sjunger väl på strängaspel med klingande ljud.
4 Mert egyenes az Örökkévaló igéje, s minden tette hűséggel való.
Ty Herrans ord är sannfärdigt; och hvad han lofvar, det håller han visserliga.
5 Szeret igazságot és jogot, az Örökkévaló szeretetével tele a föld.
Han älskar rättfärdighet och dom; jorden är full af Herrans godhet.
6 Az Örökkévaló igéje által készűltek az egek és szája lehellete által egész seregük.
Himmelen är gjord genom Herrans ord, och all hans här genom hans muns anda.
7 Összegyűjti mint gátba a tenger vizeit, tárházakba teczi a hullámokat.
Han håller vattnet i hafvet tillsammans, såsom uti en lägel; och lägger djupen i det fördolda.
8 Féljenek az Örökkévalótól mind a földön levők, tőle rettegjenek mind a világ lakói.
All verlden frukte Herran; honom rädes allt det som på jordene bor.
9 Mert ő mondta és lett, parancsolta s előállt.
Ty om han säger, så sker det; om han bjuder, så är det gjordt.
10 Az Örökkévaló megbontotta a nemzetek tanácsát, meghiúsította a népek gondolatait.
Herren gör Hedningarnas råd omintet, och vänder folks tankar.
11 Az Örökkévaló tanácsa örökkön fennáll, szíve gondolatai nemzedékre meg nemzedékre.
Men Herrans råd blifver evinnerliga; hans hjertas tankar i evighet.
12 Boldog a nemzet, melynek az Örökkévaló az Istene, a nép, melyet birtoknl választett magának.
Saligt är det folk, hvilkets Gud Herren är; det folk, som han till ett arf utkorat hafver.
13 Égből tekintett le az Örökkévaló, látta mind az ember fiait;
Herren skådar neder af himmelen, och ser all menniskors barn.
14 székének helyéből nézett a föld minden lakóira
Utaf sinom fasta stol ser han uppå alla de som på jordene bo.
15 ő, ki egyetemben alkotja szívöket, a kí figyel mind a tetteikre.
Han böjer allas deras hjerta; han aktar uppå alla deras gerningar.
16 Nem győztes a király hadnak sokaságával, hős nem menekszik erőnek sokaságával;
Enom Konung hjelper intet hans stora magt; enom kämpa varder icke hulpet genom hans stora kraft.
17 hazug a ló győzelemre, erejének nagyságával meg nem ment.
Hästar hjelpa ock intet, och deras stora starkhet frälsar intet.
18 Íme az Örökkévaló szeme tisztelői felé fordul, azokra, kik várakoznak szeretetére,
Si, Herrans öga ser uppå dem som frukta honom; de som uppå hans godhet trösta;
19 hogy haláltól megmentse lelköket, és életben. tartsa őket éhinségben.
Att han skall fria deras själ ifrå dödenom, och föda dem i hårdom tid.
20 Lelkünk reménykedett az Örökkévalóban – segítségünk és paizsunk ö;
Vår själ väntar efter Herranom; han är vår hjelp och sköld.
21 mert ő benne örül szívünk, mert szent nevében bízunk.
Ty vårt hjerta gläder sig af honom, och vi hoppes på hans helga Namn.
22 Legyen szereteted, Örökkévaló, mi rajtunk, a hogy várakoztunk reád!
Din godhet, Herre, vare öfver oss, såsom vi på dig förtröste.

< Zsoltárok 33 >