< Zsoltárok 33 >
1 Újjongjatok, igazak, az Örökkévalóban, az egyenesekhez illik a dicsérő dal.
A psalm for David. Rejoice in the Lord, O ye just: praise becometh the upright.
2 Hálalkodjatok az Örökkévalónak hárfával, tízhúrú lanton zengjetek neki;
Give praise to the Lord on the harp; sing to him with the psaltery, the instrument of ten strings.
3 énekeljetek neki új éneket, szépen hárfázzatok riadással!
Sing to him a new canticle, sing well unto him with a loud noise.
4 Mert egyenes az Örökkévaló igéje, s minden tette hűséggel való.
For the word of the Lord is right, and all his works are done with faithfulness.
5 Szeret igazságot és jogot, az Örökkévaló szeretetével tele a föld.
He loveth mercy and judgment; the earth is full of the mercy of the Lord.
6 Az Örökkévaló igéje által készűltek az egek és szája lehellete által egész seregük.
By the word of the Lord the heavens were established; and all the power of them by the spirit of his mouth:
7 Összegyűjti mint gátba a tenger vizeit, tárházakba teczi a hullámokat.
Gathering together the waters of the sea, as in a vessel; laying up the depths in storehouses.
8 Féljenek az Örökkévalótól mind a földön levők, tőle rettegjenek mind a világ lakói.
Let all the earth fear the Lord, and let all the inhabitants of the world be in awe of him.
9 Mert ő mondta és lett, parancsolta s előállt.
For he spoke and they were made: he commanded and they were created.
10 Az Örökkévaló megbontotta a nemzetek tanácsát, meghiúsította a népek gondolatait.
The Lord bringeth to naught the counsels of nations; and he rejecteth the devices of people, and casteth away the counsels of princes.
11 Az Örökkévaló tanácsa örökkön fennáll, szíve gondolatai nemzedékre meg nemzedékre.
But the counsel of the Lord standeth for ever: the thoughts of his heart to all generations.
12 Boldog a nemzet, melynek az Örökkévaló az Istene, a nép, melyet birtoknl választett magának.
Blessed is the nation whose God is the Lord: the people whom he hath chosen for his inheritance.
13 Égből tekintett le az Örökkévaló, látta mind az ember fiait;
The Lord hath looked from heaven: he hath beheld all the sons of men.
14 székének helyéből nézett a föld minden lakóira
From his habitation which he hath prepared, he hath looked upon all that dwell on the earth.
15 ő, ki egyetemben alkotja szívöket, a kí figyel mind a tetteikre.
He who hath made the hearts of every one of them: who understandeth all their works.
16 Nem győztes a király hadnak sokaságával, hős nem menekszik erőnek sokaságával;
The king is not saved by a great army: nor shall the giant be saved by his own great strength.
17 hazug a ló győzelemre, erejének nagyságával meg nem ment.
Vain is the horse for safety: neither shall he be saved by the abundance of his strength.
18 Íme az Örökkévaló szeme tisztelői felé fordul, azokra, kik várakoznak szeretetére,
Behold the eyes of the Lord are on them that fear him: and on them that hope in his mercy.
19 hogy haláltól megmentse lelköket, és életben. tartsa őket éhinségben.
To deliver their souls from death; and feed them in famine.
20 Lelkünk reménykedett az Örökkévalóban – segítségünk és paizsunk ö;
Our soul waiteth for the Lord: for he is our helper and protector.
21 mert ő benne örül szívünk, mert szent nevében bízunk.
For in him our heart shall rejoice: and in his holy name we have trusted.
22 Legyen szereteted, Örökkévaló, mi rajtunk, a hogy várakoztunk reád!
Let thy mercy, O Lord, be upon us, as we have hoped in thee.